Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)
Iványosi-Szabó Tibor: A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten a XVI-XVII. században
A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten... 7 Az utóbbi két-három évtizedben közreadott tanulmányok" és forrásfeltárások adatai lehetőséget nyújtanak arra, hogy a legnépesebb hódoltsági mezőváros hivatali szervezetét részletesebben bemutassuk. Erre annál inkább szükség van, mivel csak a török kiűzése utáni állapotokról, a feudális-rendi viszonyok utolsó szakaszáról készültek alapos feldolgozások. 1 2 Érthetően ezek elemzései, következtetései legfeljebb csak utalnak a hódoltság alatti hasonló vagy eltérő viszonyokra, állapotokra. Nyilvánvaló, hogy a századforduló és főként a XVIII. századi változások, újabb vívmányok érdemben csak úgy mérhetők fel, ha összehasonlítási lehetőséget nyújtunk az előző másfél-két évszázad történéseinek és eredményeinek pontos rögzítésével. Ezen időszak folyamatának alaposabb ismeretére azért is szükség lenne, mivel a helyi igazgatásban ebben a két évszázadban vált mind szélesebb körűvé az írásbeliség, és ekkor vált fokozatosan összetettebbé az alsóbb szintű igazgatás. Jól tudjuk, hogy a török kiűzése után az abszolút-monarchikus törekvések, később a felvilágosodott abszolutizmus számottevően befolyásolta nemcsak a magyar központi hatalmi szervezetek és a megyék működését, hanem a helyi közigazgatás feladatait és szervezetét is. 1 3 Ezek később az ország egész lakosságának gazdálkodását, társadalmi mobilitását és kulturális életét mind több területen közvetlenül is érintették. Ha nem ismerjük kellően a városigazgatás korábbi állapotát, óhatatlanul visszavetítjük rá ezeknek a későbbi évtizedeknek a gyakorlatát. így könnyel elsikkad, feledésbe megy több olyan eredmény, amit a magyar társadalmi és gazdasági fejlődésre annyira jellemző mezővárosok a középkorban és a koraújkorban igen komoly áldozatok árán elértek. Tekintettel arra, hogy a hódoltság korából, illetve az azt követő évtizedekből a legtöbb mezőváros és csaknem minden falu egyébként is szerény írott emléke nagyobb részt vagy csaknem teljesen megsemmisült, ezek közigazgatásának, a megyei és esetleg az országos közigazgatással való kapcsolattartásának formájára, a helyi igazgatás szervezetére és napi gyakorlatára csak más települések közigazgatásának megismerése révén lehet következtetni. Tekintettel arra, hogy legteljesebb forrásanyag Kecskeméten maradt fenn, ez többszörösen indokolja, hogy az itteni állapotokat a lehető legalaposabban feltárjuk és ismertessük. Az itt megőrzött adatok sora igazolja, hogy a három város - Cegléd, Nagykőrös és Kecskemét - közötti kapcsolatok nemcsak a gazdaság és az önvédelem területére terjedtek ki, hanem közigazgatásuk stabilitása érdekében is több alkalommal közösen döntöttek. A kisebb és nagyobb tájegységek mezővárosai nemcsak ismerték és sokban " BÁLINTNE MIKES Katalin a kecskeméti tanács feudalizmus kori szervezetéről készített áttekintést (1979). A rendelkezésére álló keretek között és a választott módszer birtokában nem nyílt lehetősége arra. hogy szisztematikusan bemutassa a mezővárosi autonómia kereteinek a hódoltság alatti módosulását, az önkormányzat hatáskörének alakulását, annak tényleges működését, a hivatali szervezet fejlődését, és az egyes tisztségek viselőit. 1 2 Kecskemét 1686-1848 közötti önkormányzatáról KISFALUDY Katalin (1992) készített alapos feldolgozást. De már az alcímben utalt arra, hogy csak a közigazgatás és a bíráskodás területére korlátozza elemzését. Egerről NEMES Lajos (2001) és Gyöngyösről SZABÓ Jolán (2001) munkája nyújt igényes áttekintést. Mindkét feldolgozás ugyancsak az 1687-1848 közötti állapotokat elemzi. Egyik feldolgozás sem ismerteti részletesen a mezővárosi tanács gazdálkodását. 1 3 EMBER Győző 1946.
