Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)

Iványosi-Szabó Tibor: A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten a XVI-XVII. században

6 Iványosi-Szabó Tibor fiájának megírása során a hódoltság alatti közigazgatás bemutatásakor Szakály Ferenc kénytelen volt megállapítani: „A városi magisztrátus működéséről, azon túlmenően, hogy szorgalmasan küldözgette az adót és azzal együtt az elmaradhatatlan panaszleveleket, valamint, hogy az adta bérbe a közösség nevében és annak hasznára a város pusztáit, vajmi kevés érdemlegeset tudunk mondani. A tanács minden alkalmat felhasznált annak kinyilatkoztatására, hogy - jóllehet a török területén fekszik - a város nem alattvalója, hanem tagja a 'nemes országnak' és a 'nemes vármegyének'."

3 A mezővárosok - csekély kivételtől eltekintve — még kevésbé rendelkeznek olyan iratanyaggal, amely alapján a magyar közigazgatáson belüli folyamatos működésűket vizsgálni lehetne. Ezért a hódoltsági mezővárosok monográfusai - eltérő terjedelemben és eltérő elmélyültséggel - csak utaltak az egyes települések igazgatásának alakulására. Ezekből megtudhatjuk, hogy Hódmezővásárhelyen a hódoltság alatt a településen kádi nem tartózkodott, és török helyőrség sem volt. Megmaradt ugyan a település korábbi önkormányzata, melyet választott vezető testület irányított, de „...azt is alig tudjuk, hogy a XVII. században hogyan élt a város az önkormányzattal. Annyi bizonyos, hogy 1615-től bíró működött a városban."

4 Kiskunhalas közelmúltban megjelent monográfiájából még kevesebbet tudunk meg a tanács és a hivatali szervezet működéséről/ A kecskeméti tanács munkájáról Hornyik János

6, Nagykőröséről Majlát Jolán adott első alkalommal igényes áttekintést. Azonban ezeknek a török hatóságokkal, a magyar állammal, a nemesi vármegyével és földesuraikkal kialakított kapcsolatairól felvázolt megállapításaikat az elmúlt fél évszázad újabb kutatásai több területen megcáfolták, illetve több helyen pontosították/ Egyben látnunk kell azt is, hogy nem volt céljuk a mezővárosi hivatalszervezet fejlődésének részletes bemutatása. Az utóbbi évtizedekben Nóvák László bővítette Nagykőrös múltjára vonatkozó ismereteinket. Bár sok adatot idéz a mezőváros középkori és kora-újkori történetéből, elemző módon nem foglalkozik a mezővárosi autonómia fejlődési folyamatával, és csak utalásokat tesz a hivatali szervezet működésére.'' Kecskemét közelmúltban megjelent monográfiájának első kötete pedig rendkívül visszafogottan foglalkozik a város hódoltság alatti történetével. E fejezet szerzője nem vállalkozott arra, hogy a mezőváros közjogi helyzetét, hivatali szervezetének működését akár csak vázlatosan is bemutassa.

1

0 3 SZAKÁLY Ferenc 1983. 719. Szeged szabad királyi város volt. 4 KOVÁCS István 1984. 324. 5 SZAKÁLY Ferenc 2000. 6 HORNYIK János 1860-1864. I IV. 7 MAJLÁT Jolán 1943. 8 SZAKÁLY Ferenc 1986. " NÓVÁK László 1986 és 1994. 1

0 KOCSIS Gyula 2002.