Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)
Schön Mária: Hiedelemlények a hajósi svábok emlékezetében
Hiedelemlények a hajósi svábok emlékezetében 369 Drach? So isch nach. I nmein gr ad, so. Ueini hand gseit, dr Teufl and die andri haud gseit, dr Drach. (Mendier Ferencné) (Az olyan sárkány. Ha az ember a pokolba kerül, az aztán úgyis mindegy, hogy sárkány-e. Ha a pokolba kerül, ott úgyis megég, nem? Az idős emberek így mondták: Én nem szeretnék a pokolba jutni, mert az a sárkány fölfalja az embert. Az a tűz a sárkány, az fölfalja az embert. [Hát nem az ördög van ott benn?] Nem. Nem tudom. Hogy egyesek az ördögöt emlegették, mások a sárkányt? így van, azt hiszem, így van. Egyesek azt mondták, az ördög, mások pedig azt, hogy a sárkány.) A germánok szerint sem könnyű az út az alvilágba, mert a halál után át kell kelni a túlvilág halálfolyóján. „A Gjoll pokolfolyó választja el a halál birodalmát az emberi világtól..." 5 5 Máig megmaradt egy különös és nehezen érthető kifejezés a hajósi nyelvjárásban arról, hogy a meghalt embernek át kell mennie a vízen. Des ischt itt nammkamma ibrs Wassr. (Nem jutott túl a vízen.) Ilyenkor mindenki tudta, hogy meghalt. A szólást hallottam a kolerabetegséggel kapcsolatban is: Dea hat sei Kollerakrankid itt nammbracht ibrs Wassr. (Kolerabetegségét nem tudta átvinni a vízen.) Ami azt jelentette, hogy meghalt. Ha súlyos betegségéből mégis felgyógyult valaki, így szólt a mondás: Des ischt heanna blieba, des ischt doch durs Wasser kamma. (Innenfelől maradt, mégiscsak átjutott a vízen.) Ez a nyelvi szerkezet eszébe juttathatja az embernek természetesen azt is, hogy a temetőket gyakran vízen túl jelölték ki. Kunt Ernő"' 1 ezt így magyarázza: „A temetőt valamely folyóvíz is elválaszthatja a falu lakott területétől. E tapasztalati tény az élők halottaikhoz való ambivalens [két ellentétes érzelmű] viszonyát magyarázza: azt akarják, hogy a temető közel is legyen, másrészt, hogy kifejezetten el is legyen tőlük választva. E világ és a túlvilág szembeállítása így az élő falu és a vízen túli halott falu szembeállításában is megnyilvánul." Hajóson a két utolsó temetőhöz csak vízen lehetett-lehet átjutni. A main is, mert két patak közti szigeten van. A halál és mindenféle betegség elűzésének mágikus cselekedetét (Todvatraiba, halálűzés) még gyakorolták a régiek Hajóson. Húsvétkor botokból, szalmából bábut formáltak, és elégették: A Händlang isch gsei, descht uf Oschtra gsei, i muein, en Oschtra, seall ischt itt ibral gsei, nu be haeiligi Leut, so ekschtragatteng Leut. 1 muein, uf da Oschtramiteg ha ma 's tau. Van Steackla a Baba gmacht odr ha ma en Strohwisch so dreht and an Arm nagmacht, nach hat ma seall abrennt em Hof duß odr ackarmo. Annach hat ma au beatted, wia ma hat well a , wia ueis hat we IIa. And hat seall valangt, des ischt krank, jetz tuar i faar des beatta, daß dr Tod soll gau, dr Wend soll 'ä futtneamma, haud sie nach gseit, s Kreuz gmacht, dr Seaga gia and abrennt, Wel seallmal seand itt en äll Eck da Doktr gstanda, seallmal ha ma is so ghaeiled. Wenn 's schia en d Heh ganga ischt dr Rauch and älts, seall hat dr Hearrgid 5 5 GOLTHER, Wolfgang 2004. 564. „Der Hötlenfluss Gjoll trennt die Welt des Todes von der Menschenwelt... " 5 6K.UNT Ernő 2003.251.
