Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)

Iványosi-Szabó Tibor: A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten a XVI-XVII. században

34 Iványosi-Szabó Tibor bemutató hasonló táblázatok tehetik lehetővé, hogy valódi összehasonlítást tudjunk tenni az egyes országrészeken élő jobbágyok és mezővárosok kötelezettségeiről. A MEZŐVÁROS TESTÜLETEI A népgyűlés A kisebb paraszti közösségek életét irányító legfontosabb fórum nálunk is évszázadokon át a népgyűlés volt. Ezeken a falu felnőtt férfi lakossága gyűlt össze közös ügyeik megtárgyalása, intézése végett. Amikor a feudális jogrendszeren belül évszázadok alatt kialakult a települések hierarchiája és az eltérő jogállású közösségeken belül az igazgatás és a jogszolgáltatás újabb struktúrája, ez az ősi intézmény a legtöbb helyen tovább élt, bár hatásköre, a közösségben betöltött szerepe fokozatosan átalakult, majd visszaszorult. A hódoltság idején még a jelentősebb mezővárosokban is gyakorta előállt olyan válságos időszak, amikor a bíró az esküdtekkel együtt sem tudott, sem mert dönteni a lakosság többségét érintő ügyben. Ilyen esetekben célszerűnek látták az ősi intézményt igénybe venni. A nagyobb lélekszámú mezővárosokban a népgyűlés megszervezése, lebonyolítása viszont már egyre komolyabb gondot jelentett, így - minden bizonnyal - ritkábban folyamodtak a különféle közigazgatási döntések elfogadtatásának ehhez a fórumához. Sajnos nincsenek pontos ismereteink arról, milyen hagyományokat, milyen formaságokat követtek a lakosság legszélesebb körét bevonó testület öszszehívása és lebonyolítása során, és arról sem, valójában milyen hatáskör illette meg az összegyűlteket. Minden bizonnyal településenként számottevő eltérés, szokás alakult ki. Csekély mennyiségű írott emlékeinkben is több utalást találunk arra, hogy Kecskeméten is a mezővárosi hivatali struktúra kialakulása után még évszázadokig fönnmaradt, működött ez a közügyek intézését szolgáló intézmény. A XVI. században több esetben a jelentősebb döntésekhez a tanácsnál, az esküdteknél lényegesen bővebb testületet, a népgyűlést vették igénybe. A város történetének első monográfusa, Hornyik János a hódoltság alatti közigazgatás bemutatásakor bár tesz utalást a népgyűlésre - nem ismerteti annak hatáskörét és működési kereteit, nem jelzi, mely alkalmakkor hívták ezt össze."" Majlát Jolán sem mutatja be a szomszédos Nagykőrösről készített monográfiájában, miként működött ott ez az intézmény, bár létére több esetben utal.

1" A városi tanács működését elemző Bálintné a népgyüléssel kapcsolatosan csak a XVII. századi eseményeket vette figyelembe. Megállapítása szerint „A megmaradt iratok alapján mindössze háromról tudunk."

11

2 11

0 HORNYIK János II. 1861. 12-26. '

1

1 MAJLÁT Jolán 1943. Nóvák László idézett munkáiban lényegében Majlát közléseire hivatkozik. 11

2 BÁLINTNÉ Mikes Katalin 1979. 19.