Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)

Schön Mária: Hiedelemlények a hajósi svábok emlékezetében

Hiedelemlények a hajósi svábok emlékezetében 337 ez száraz sárkány volt, tették hozzá mindig. Tüzet okádott, és amilyen messze akarta, olyan messzire fölégett minden. Ahol megállt, ott minden leégett. Rendszerint nagy zivatar támadt, azzal érkezett a sárkány.) Wemma 's siecht, daß em Fiarmament doba fuirigi Dracha wearid ramm fiiaga, nach ischt s Ende der Wealt da. Seall ischt a Zaeiche. 12 Zaeichana seand, no zwaei seand zuruck: s leadri Gealt and dr fairig Drach no. (Dinier Józsefné) (Ha majd azt látjuk, hogy az égbolton tüzes sárkányok röpülnek, akkor lesz a világvége. Az az egyik jel. Tizenkét jel van, még kettő van vissza: a bőrpénz és a tüzes sárkány.) Tüzet okádó sárkánynak mondják a veszett indulatú embereket is: Wenn ueis so zaanig gsei ischt, nach haud die alti Leut gseit: „ O, so en Zaan hat sie ghätt, daß sie Fuir gspia hat so wia dr Drach. Ilyen beszéd vöt." (Ha valaki olyan indulatos volt, arra az öregek azt mondták: 0, akkora düh volt benne, hogy tüzet okádott, mint a sárkány. Ilyen beszéd vót.) A termőföld istenségeinek vagy démonainak negatív erejétől félve az ember igyekezett őket kiengesztelni, és jóindulatukat megszerezni. A Dömötör Tekla által említett rítusok közül Hajóson is megmaradt jó néhány cselekmény. Az egyik, hogy a szántóföldön aratáskor meghagytak a föld szélén valamennyi búzát, vagy a szőlőskertben szedetlenül hagytak néhány tőkét a kismadaraknak vagy az armi Seela számára, ami szó szerint szegény lelkeket jelent. Az armi Seela ma Hajóson a meghalt lelkeket valamint a tisztítótűzben szenvedő lelkeket jelenti. Csakhogy elgondolkodtató Frazer elmélete, mely szerint „Néha a gabonaszellemet, amelyet eredetileg a gabonában benne rejlőnek fogtak fel, később úgy tekintik, mint annak tulajdonosát, aki belőle él; és ha megfosztják tőle [tudniillik a learatott gabona révén], szegénységbe és nélkülözésbe süllyed. Ezért gyakran úgy emlegetik, mint a 'Szegény Embert' vagy a 'Szegény Asszonyt'. Frazer is hozza azt a példát, hogy néhol lábon hagyják az utolsó kévét a mezőn a Szegény Öregasszony vagy az Öreg Öregasszony számára.

4" Hátha a hajósi armi Seela ez a gabonájától megfosztott gabonaszellem, amelynek otthagyják könyörületből és kiengesztelésül az utolsó gabonaszálakat. A búzát agrárrítusok sokasága vette körül. Már a vetésnél imaszerű szövegeket mormoltak az emberek. A hajósiak sztereotip szövege a vetés után így hangzott: Jetz ha ma 's agsät, jetz soll's dr Hearrgid wachsa lau. Áll Schwaba ha ma so gseit. Des seit ma heit no. (Most elvetettük, most az Isten növessze meg. Mi svábok mind így mondtuk. És ma is mondjuk.) A hosszabb kérő imádságokhoz a paraszti munkából élő ember bizonytalan sorsa és az Istenbe vetett hit adott ihletet. Wemma d Frucht abaua hat: „En Gott s Nama, des ibrgeamma em Hearrged. " „Des ibrgeamma jetz em Hearrged", wenn 's scha fetig gsei ischt s Abaua. „ Jetz ibrgeamma 's em Hearrgid, wel des ischt noeit s aisr. Mert várni köll, mire 4

0 FRAZER 1965. 294. 269. 286.