Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)
Schön Mária: Hiedelemlények a hajósi svábok emlékezetében
Hiedelemlények a hajósi svábok emlékezetében 331 (Ha a felhők mögül sugarakban süt elő a nap, akkor azt mondják: A Bözse húzza fel a vizet. Jön a zivatar. Ezt a Jakab nem akarja, ezért jön a zivatar. Ha dörög, akkor verekszenek egymással. A sárkány, a Jakab és a nap verekszenek, így mondják. Mindig úgy gondolom, a sárkányt csak a nap szippantotta föl. Ezt nem hallottam, én gondoltam csak sokszor. Mert azt mondják, ott fönn van a sárkány. A sárkány hol elsötétül, hol kivilágosodik. Aztán azt mondják, most jeget ráz ki magából. Azt is a sárkány teszi. A jégesőt is ő küldi. Ezt csak a sárkány és a nap teszi együtt. És ez így is van: ez a sárkány csak a nap által került föl oda. Azért van a felhőszakadás, mert ott van fönn a sárkány. Megrázza magát, ezért van a felhőszakadás. De hogy hogyan került föl a sárkány, azt nem tudom. Úgy képzeltem mindig, hogy csak a nap húzhatta föl.) A népi hitvilágnak erről az alakjáról, a sárkányról és így a mítoszról is már csak kevesen tudnak. Ilyenkor előfordul, hogy szavaikkal sárkányviadalt írnak le, de anélkül, hogy a sárkányt megemlítenék. Zwie Wolka seand zemmakamma, dr uei van deannr Saita and dr andr van dr andr Saita, az csúnya ítéletidő lett. Nach kämmt ällrhand, en Stuarm. Nach hat's ällamal ghaeißa, wenn deanni zwie ziemakammed, deanni haarid mitanand, abr nach gait's eappes. Wenn zwie schwazi gegaanand kammed, dr uei ischt en ueim Eck nand dr andr em andra, da bra m m led 's and dott and da weattrlaeichned's and dott, annach wenn sie zemmastoßed, abr nach gait 's a riesa wiaschts Weattr. 's hat ällamal ghaeißa, wenn deanni zwie ziemakammed, nach haarid sie mitanand. A fene tudja, waramm daß deanni wollid mitanand. Dr jedr hat wella em vaarneammschta wella sei. Da weatt 's au so sei, dr jedr weatt dr stiarkisch wella sei. És akkor összecsapnak. (Heipl Ferencné 2003.) (Két felhő találkozott, az egyik jobbról, a másik balról érkezett. Csúnya ítéletidő lett belőle. Olyankor mindig azt mondták, ha ez a kettő találkozik, akkor összeverekednek, és lesz nemulass! Ha két fekete felhő egymásnak ütközik, az egyik az egyik szögletből morajlik, a másik a másik szögletből, és villámlik innen meg onnan, és ha összecsapnak, abból csúnya zivatar lesz. Szóval azt mondják, ha ezek találkoznak, akkor összeverekednek, és nagy eső lesz. A fene tudja, miért kapnak hajba egymással. Biztos mindegyik különb akar lenni. Itt is úgy lehet, hogy mindegyik erősebb akar lenni, azért csapnak össze.) Egy 1908-as születésü asszony két kőről (zwie Stuei) beszélt, amint az égen találkoznak. A Stuei szó a mindennapi használatban követ jelent és jégesőt is. A kőnek sem az égen lefolyó viadalokkal, sem a sárkánnyal való kapcsolatáról a szakirodalomban nem találtam nyomot. Hacsak nem tartozik ide, hogy a magyar garabonciás sárkánya éhség és szomjúság ellen sárkánykövet nyalogat.És esetleg lehet összefüggés a hajósi mesebeli sárkányoknak kavicsokkal való táplálkozásával, amint alább majd látjuk. A jégesőnek (Aisreaga) nem véletlenül a másik neve kőeső (Stueireaga), mint a jeget hozó felhőnek jégfelhő (Stueiwolka). Ellene ha3 5 PÓCS Éva 1990. 556.
