Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)

Schön Mária: Hiedelemlények a hajósi svábok emlékezetében

Hiedelemlények a hajósi svábok emlékezetében 317 kikkerikkikki szónál az egyik körben álló játékos kezére ütött, annak ki kellett állnia a játékból. A végén elfogytak.) c) A Wendhex szélboszorkát jelent, de ezt is szokták azonosítani a szélmenyasszonnyal: D Wendshex and d Wendsbraut ischt ueis. (A szélboszorka és a szélmenyasszony ugyanaz.) Mára a Wendhex összefüggése a széllel lazult, hiszen inkább csak emberre vonatkoztatott értelemben használatos. A csúfolódó szélboszorka jelzőt a nagyon vékony, túlzottan sovány lányokra, asszonyokra alkalmazták. Csúfolták őket nyiszlett boszorkánynak is. A három széldémon közül ez a legkevésbé körülhatárolt lény, ez rendelkezik a legkevésbé jellegzetes tulajdonságokkal. Egyetlenegy tulajdonsága a rútsághoz közelítő soványság: Dia ischt a fetaga odr a echta Wendhex. So siecht sie aus so wia so a diarra Hex. So haud sie sie gschampfa. (Ez aztán igazi szélboszorka. Úgy néz ki, mint egy girhes boszorkány. így csúfolták őket.) 3. Az ősi vallásokban az isteneket, szellemlényeket nem mindig ember, hanem gyakran valamilyen állat alakjában képzelték el a pogány korban élt őseink. A) Egyes német tájakon vihardémonként a medvét (is) szokták értelmezni. „Még ma is a sötét esőfelhőt fekete medvének / vadkannak, fekete embernek mondják."

2

1 A következő mitológiai emlékben a wild Bäar-ról van szó. A Bäar kettős jelentésű szó Hajóson. Jelent kandisznót és medvét is. Dél-Németországban is „a néphagyományban némelykor a két értelmezést nem lehet külöválasztani".

22 Az adatközlő a wild Bäar kifejezést vadkannak fordította. A magyar Szimbólumtár szerint „a germán mitológiában a medve

2

3 Odin / Wotannak megjelenési formája, akit mint felhő- és viharistent

2

4 is ábrázoltak. A kan

2" pedig Wodan északi megfelelőjének, Freyrnak „a legfontosabb attributállata". En Stuarm ischt gsei and descht so en graa Wolka gsei, annach haud sie zu seallam gseit: dr wild Bäar. lamal ischt V em Tag kamma. And iamal ischt ma en die Weigäta duß gsei, wenn dea gra Wolka kamma ischt. Dea hat a wiaschta Arbid iamal gmacht. Seal/a hat aso en d Heh ghaua älts, daß ma nix gsiah hat, so hatt V des Sand and älts en die Weigäta dußa naufgrissa! Ueini haud gseit: „Jetz ischt dr wild Bäar da. " Dr Polgár Nini hat gseit: „Jetz kämmt dr wild Bäar, iahr wear id siah, jetzt kämmt dr wild Bäar. " I waeiß, ein Rohrzau danda seamma gsei, dott ischt au uein kamma, nach hat 's d Hitta schabald usanandgrissa. Dr Polgár Nini hat 's scha em vaaraus ämal gseit, dr wild Bäar kämmt. (Oszmayer Józsefné) (Jött a viharral egy szürke felhő, és azt vadkannak mondták. Néha nappal jött. Ha néha kinn voltunk a szőlőben, csúnya munkát végzett, mert vitt magával min2

1 HOFFMANN-K.RAYER I. 1937-1942. 890-891. „Noch heute nennt man die finstere Regenwolke einen schwarzen Bären, einen schwarzen Mann." 2

2 BEITL 1996. 156. „...in der Volksüberlieferung sich Eber und Bäar (ursus) zuweilen nicht auseinanderhalten lassen." 2

3 SZIMBÓLUMTÁR 2001. 336. 2

4 WUTTKE, Adolf 1970. 17. „Seine Bedeutung als Wolken- u. Sturmesgott..." 2

5 AMSTADT, Jakob 1991. 41. „...das wichtigste Attributtier des nordischen Freyr das männliche Schwein, sein Eber Gullinbursti..."