Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)

Schön Mária: Hiedelemlények a hajósi svábok emlékezetében

314 Schön Mária Nálunk is előfordult, mikor raktuk a szénaboglyát, én fönn a tetején. Aztán elindult a szélmenyasszony. Le kellett jönnöm, mert lerángatott volna, mint valami ördög. Akkora Wendsbraut volt. Utána a boglyát még egyszer össze kellett raknunk. (Beck Ignácné) Igen láttató a következő leírás is a szélmenyasszonyról: Darengaramm trilled, van anda ischi doschig gsei, nandrnauf isch so spitzagr gsei and dramm haud sie gseit Wendsbraut. Wel dea Wend ischt so doschig gsei. 's ischt wiarkli a Wandr gsei. Arid iamal seand so großi Weal 1 ana gsei, na dr Wend ganga ischt. (Szauter Istvánné) (Forgott körben, alul olyan szélesebb, fölfelé hegyesebb, azért mondták szélmenyasszonynak. Mert ez a szél olyan mintha bőszoknyás lenne. Valódi csoda volt. És néha olyan nagy hullámok voltak, ahogy a szél járt.) A szélmenyasszonyok néha félelmet keltettek az emberekben. Amikor a futóhomokkal együtt mindent magukkal sodortak föl a felhőkig. Egy ilyen szélmenyasszonyra volt egyszer kíváncsi egy hajósi lány, és beleugrott a forgószélbe. Aisri zwölf ha ma garbed, and d Wendsbraut ischt kamma, nach hat d Juszti gseit, jetz gaht sie nei! And dia ischt neigrennt en d Wendsbraut, neigrennt, ja, descht wahr. Wel sie denna ischt gsei en dr Wendsbraut, d Juppana seand en d Heh, and sie hat zablid denna. Descht riechtig wahr, kascht sie fr aga, wenn da 's itt glaubscht. Sie hat wella wissa, was des ischt. Miar haud sie nach gfraged: „Juszti, was hascht jetz gsiah?" Nix hat sie gsiah. Nach seamma abr vaschrocka gsei, abr gwies. 1 han denkt, dia gaht em Teufl zua naufnandrna. 1 han miar gfiarcht, daß sie van dott rafällt, and 's passiart ihnr eappes. À11 seamma da gstanda so wia Kendrdreck. And so hat sie gheuched, daß sie schiagr vastickt ischt. (Morvái Ferencné) (Tizenketten dolgoztunk együtt. Egyszer csak jött a forgószél, a Juszti meg azt mondta, ő most oda bemegy. És belerohant a forgószélbe, beleszaladt, ez így igaz. Mikor benne volt, a szoknyáit fölkapta a szél, ő meg kapálódzott ott benn. Ez így igaz, megkérdezheted tőle, ha nem hiszed. Tudni akarta, hogy mi az. Utána megkérdeztük tőle: Juszti, és mit láttál? Semmit se látott. De hogy meg voltunk ijedve, tényleg. Én azt gondoltam, elmegy fölfelé a fenébe. Féltem, hogy le fog esni föntről, és valami baja lesz. Úgy álltunk ott mind, mint a gyerekszar. Ő meg kapkodta a levegőt.) A hajdan volt vihardémon többarcúságára utal, hogy egyaránt lehetett pozitív mitikus lény, de negatív is. Hozhat a viharboszorkány jótékony esőt, elviheti a reménytelen fejfájását az embernek, hazahozhatja a családi házból megszökött lányt, széttépheti a készülődő, nemkívánatos házasságkötéseket, családi és emberi viszályokat szüntethet meg: Wenn ueini seand hendranand kamma, nach hat 's ghaeißa: „Na, des weatt scha d Wendsbraut varaißa. O laud nu, des weatt d Wendsbraut scha varaißa! Des weatt scha wiedr guat weara. " (Heipl Ferencné) (Mikor egyesek összevesztek, akkor azt mondták: Majd a szélmenyasszony szétbogozza. Ugyan, csak hagyjátok, a szélmenyasszony majd szétbogozza! Majd megint rendbejön minden.) Vagy ha a