Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)
Schön Mária: Hiedelemlények a hajósi svábok emlékezetében
304 Schön Mária A hidakon kívül a hegyek borzongató kornyékéről is vallanak a hajósi emberek. A legfélelmetesebb volt a Gaeischtabearg, a mindössze tán 5 méteres Szellemek hegye. En Gaeischtabearg saiid sie friahrr hendri gi gaeischta d Hexa. Dott seand sie hendri üllawail gi tanza. (A Szellem-hegyre jártak a boszorkányok kísérteni. Odajártak hátra táncolni.) Érdekes módon megmaradt Hajóson egy szóláshasonlatban a németországbeli Brocken-hegy, amit már a 14. század óta a boszorkányok találkozóhelyének tartottak a Harz-hegységben: / bin vaschrocka wia dr Hand em Brocka. (Megijedtem, mint a kutya a Brockenen.) ROZA ANYÓ - FRAU ROSL A Frau ma a német nyelvben nőt, asszonyt jelent, de a nyelvjárás még őrzi korábbi úrnő, úrasszony, nagyasszony jelentését. Mivel azonban a szellemlény elnevezésében a Frau pejoratív hangulatú, a Rosi a szóvégi -1 csúfnévképző miatt csúfnéwé vált, ezért magyarul a fordítása többféleképpen hangozhatna: Roza nyanya, Roza nagys'asszony stb. A Frau Holle (Holle anyó) mintájára azonban a dolgozatban szereplő hiedelemasszonyok nevét többnyire anyának fordítjuk: Frau Rosi: Roza anyó, Frau Faste: Faste anyó. Valószínűleg régen is sok hajósi ember csodálkozott azon, hogy mi fán terem a Frau Rosi, hiszen úton-útfélen emlegették a gyerekek meg a felnőttek is. Ha megláttak valakit fonni az utcán a ház előtt: Na, d Frau Rosi hockid scha wiedr da die spenna em Schatta da! (Na, a Roza nyanya már megint fon az árnyékban!) Hamar rájárt az emberek nyelve erre a névre, ha egy öntelt asszonyt kellett csúfolni vele: Guck mal dia Frau Rosi, dia kan itt amal griaßa! (Nézd már a Roza nyanyát, még köszönni se hajlandó!), vagy ha valaki kényelmesen elüldögélt vagy csak tesséklássék dolgozgatott: Dia hockid da wia d Frau Rosi! (Úgy elül itten, mint a Roza nyanya.) Ha valakire megorroltak, Frau Rosi néven lekicsinylően beszéltek róla. A beképzelt nőt is elszidták: Des ischt a echta Frau Rosi! (Micsoda Roza nyanya!) A Frau Rose vagy a Mutter Rose, tehát a Rose asszony vagy Rose mama elnevezésekre a különböző források a Holle anyóval kapcsolatos gyermekjátékokban bukkantak rá. A német Hiedelemlexikon szerint ő a tiroli változata Holle anyónak, aki a germán főistennek, Wodánnak a felesége. Tirolból akkor vándoroltak be a hajósi nép óhazájába, amikor a harmincéves háború nyomán elnéptelenedett a Bodeni-tótól északra fekvő terület. A nagyobb lánykák szívesen játszották a Mo ischt d Frau Rosi? (Hol van Roza anyó?) nevű játékot. A játék hosszabb-rövidebb formában általánosan ismert volt a faluban. 1 3 Az egyik fajta játéknak a lényege, hogy a lánykák leülnek a földre sorban egymás mögé, egymás ölébe. Egy velük szemben álló játékos mindegyiküket végigkérdezi, hol van a Roza anyó: Mo ischt d Frau Rosi? A válasz mindig: Hendr miar. (Mögöttem.) Csak a sor végén ülő mondja azt: / bin 's. (Én vagyok 1 ' A magyarországi Roza anyó-játékok leírását lásd: Grete und Karl Horak 1984. 115-119.
