Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)

Schön Mária: Hiedelemlények a hajósi svábok emlékezetében

Hiedelemlények a hajósi svábok emlékezetében 301 A boszorkánynak kétféle elnevezése van Hajóson. Az ismertebb a Hex, a rontó boszorkány, ő lenne az emberboszorkány. A másik a Schrättile, a nyomóboszorkány. Valójában a Schrättile lenne az a lény, akiről beszélnünk kellene. Néhány nemzedékkel korábban még tudták, hogy kettőjük közül a Hex az emberi és a Schrättile a démoni. Mára a legtöbb ember tudatában egybeolvadt a két lény, és fölváltva mondják egyszer Hex-nek, egyszer Schrättile-nek. Viszont a boszorkányimádságban (Hexagibeatt) - a nevével ellentétben - csak a Schrättile fordul elő. [Seand d Schrättala and d Hexa s nämmleg?] / waeiß itt, hand sie d Schrättala aufaar Lent ghätt. Wel d Hexa az biztos, hogy az, daß sie 's hand uf d Lent gseit, descht a Hex. Abr wia s Schrättili seall ischt, seall kan i itt saga. I waeiß itt, seand sealli au neikamma be dr Tir odr seand sie au kamma be dr Nacht? Àwa hand sie gredt deanni alti Lent van die Schrättala. (Szauter Istvánné) [A Schrättile és a Hex ugyanaz?] Nem tudom, hogy a Schrättile-t is embernek tartották-e. Mert a Hex biztos, hogy az, az emberre mondták, hogy Hex. Hogy mi a Schrättile, azt nem tudom. Nem tudom, azok is az ajtón mentek be, és éjjel jártak azok is? Azok az idős emberek mindig beszéltek a Schrättile-röl. S Schrättili and d Hex ischt itt s nämmleg. S Schrättili macht blend, daß da nix waeischt stark, tuat di vahexa. Deanni kammid au en dr Nacht. Ueini haud gseit, sie kammid va m Wald, va m Tannawald. Sie haud ema gseit, zu die Flätigi seand sie ganga and zu die Bsoffine. And deanni seand itt be dr Tir nei, deanni kennid dur d Maur gau, haud itt wata messa, bis d Tir aufgabt odr s Feanschtr auf ischt. Deanni seand so neiganga die gaeischta and älts. (Szeitz Jánosné 1928.) (A Schrättille és a Hex nem ugyanaz. A Schrättile elvakítja a tudatod, hogy nemigen tudsz semmiről és megbabonáz. Ezek is éjjel járnak. Mondták egyesek, hogy az erdőből jönnek elő, a fenyőerdőből. Mindig azt mondták az emberek, hogy a roszszakhoz mentek el meg a részegekhez. És ezek nem az ajtón mentek be, hanem át tudtak menni a falon, nem kellett megvárniuk, mire kinyílt az ajtó vagy az ablak. Ezek egyszerűen csak bementek kísérteni meg minden.) D Hexa and d Schrättala messid itt s nämmlig sei. Wel d Hexa, wel sie sealli vawischt haud, nach seand sie mittla en dr Stuba denna gstanda, vagy isch en Esi gsei odr a Schaf gsei odr ackarwas, and wenn sie s ' haud vawischt, nach haud sie giickid, mo sie na seand, nach haud sie ihni wiedr amvawandled, annach haud sie 's gwißt, wear sie seand. (Beck Ignácné) (A Hex meg a Schrättile nem lehet ugyanaz. Mert a Hex, amikor elkapták, akkor a szoba közepén állt vagy mint szamár vagy mint birka vagy valami más. És amikor elcsípték, megnézték, merre ment, aztán mikor visszaváltozott, akkor tudták, hogy ki.) Érdekes a boszorkányimádság, Hexagibeatt elnevezés, hiszen nem imádság, hanem ráolvasás. Keresztbe tett lábakkal mondatták esténként a gyermekekkel. Én nagyon féltem a boszorkányoktól, mert régen folyton a boszorkányokról folyt a szó. De tényleg mindig a boszorkányokról. A nagymamám megnyugtatott: Ne félj! Elimádkozod a boszorkányimádságot, akkor nem nyomnak meg. (Ruff Andrásné)