Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)
Schön Mária: Hiedelemlények a hajósi svábok emlékezetében
302 Schön Mária Schrättilein, schritt schratt waich van meinr Bettstatt, waich van Hof and Haus, Tir and Taar! Du sollischt ihr älligi Zeila [Zäunlein] klemma, ibr älligi Wäsala [kleine Wiesen] renna, and ibr älligi Wässrla schwemma, bis Tag, bis Tag, bis hearrliachtagr Tag, bis d Sann schia scheint. (Boszorka, csitt-csatt, hagyd el az ágyamat, hagyd el udvaromat, házamat, ajtómat és kapumat! Mássz át minden kerítésen, fuss át minden mezőcskén, ússz át minden erecskén, míg a nap, míg a nap, míg fénylik a nap, míg a nap fénylőn felragyog.) Megszabadulni tehát ettől a lénytől úgy lehetett, hogy kivihetetlen feladatokkal kellett ellátni, amiket képtelen volt szellemideje alatt véghezvinni. A boszorkányima akadályként elébe sorolja az összes kerítést, minden mezőt és az összes folyóvizet, amin mind át kell verekednie magát, mielőtt az embert megkörnyékezheti. Ha felkel a nap, akkor szellemideje már lejárt, és nincs hatalma az ember fölött. A boszorkányok elkergetésének nem mindennapi körülményeit a következő elbeszélés örökíti meg: Des hat mei Polgár Nana gseit: Na dr Fasnid, wemma hat s Kanklhaus gwaißled, sealla Tag, nach haud sie dr Butzameckalr abrennt, annach wenn V is cht vabrennt gsei, sealla Ruaß haud sie nauftau en d Schaufl and seall haud sie ens Wassr nei gwaarfa odr haud's agschitt. Mit seallam haud sie d Hexa vatrieba odr was dr Teufl. Na am Àschalamikta sealla Tag, nach ischt d Fasnid ramm gsei, nach isch aus gsei. Nach wenn sie haud s Wassr naufgschitt, nach hat 's Gläanza naufghaua, nach haud sie d Hexa vatrieba. Miar haud's nemmi tau. Des haud sie em a Gala danda gmacht odr ackarmo. Seall haud sie weagas die Hexa tau. (Oszmayer Józsefné 2005.) (Ezt a Polgár nagymamám mondta: Farsang után, amikor kimeszelték a fonóházat, azon a napon meggyújtottak egy madárijesztőt. Ha leégett, annak kormát lapátra szedték, és vízbe vetették vagy leöntötték. Azzal kergették el a boszorkányokat, vagy mi az ördögöt. A hamvazószerdát követő napon, akkor véget ért a farsang. Mikor ráöntötték a vizet, a szikrák szanaszét pattogtak, akkor zargatták el a boszorkányokat. Mi már nem csináltuk. A kertben csinálták vagy akárhol, és a boszorkányok miatt.) A Schrättile szellemideje általánosan az éjszaka. Ám az egyik elbeszélő egy kislánykori boszorkányos játékot idéz föl, amit péntek délután 3-kor játszottak, amikor Jézus meghalt a kereszten. Ha jetz isch 3, Fraiteg, jetz kämmt gau s Schrättile. Annach miar drai odr viar haud d Händ so natau and naufgspia and d Scher ibrzwear nammtau. Jetz kammt
