Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)

Bereznai Zsuzsanna - Mészáros Márta: Kiskunfélegyháza népi táplálkozáskultúrája (XIX-XXI. század)

274 Bereznai Zsuzsanna - Mészáros Márta mama kiszámolta, és december 1-én, szombaton esküdtünk - emlékezett Vízhányó Mária. Az esküvőre menet az utcán nézelődőknek rostélyos kalácsot osztogattak. A vacsora a Vízhányó-házban volt: csirkeleves volt és birkapaprikás, amelynek elkészítéséhez főzőembert hívtak. A birkapaprikáshoz főtt burgonyát és kenyeret ettek. A süteményeket rokon asszonyok segítségével sütötték meg a háznál. Hajtott kalács volt, pozsonyi kifli, linzerkarika, lekvárral töltött lapok és sós rúd. Torta nem volt. A süteményre vigyázni kellett, mert kilopták az édes szájúak a kamrából. Tóth Ferencné Csányi Ilona esküvője 1955-ben volt. Májusban ismerkedtek meg, és júliusban volt az eljegyzés a lányos háznál. Az ebédet a menyasszony készítette el. Tyúkhúsleves volt csigatésztával, majd csirkepörkölt nokedlival. Sültnek a levesben főtt húst panírozta be és sült krumplival tálalta. Édességnek krémest és hatlapos szalagárés süteményt készített. Az ebéden csak a szűk család vett részt. Az esküvőt az őszi betakarítási munkák után lehetett megtartani. Októberben volt a lakodalom. Vasárnap esküdtek, majd ezt követte az ünnepi ebéd, amelyet a vőlegényes háznál tartottak. Az előkészületi munkára is ott gyűlt össze a család. A birkapörköltet a menyasszony öccse főzte bográcsban, a levest pedig a húga. Az ebédet az összenyitott szobákban fogyasztották el. Tyúkhúsleves volt csigatésztával, birkapörkölt főtt krumplival és savanyúsággal, majd sültek. Az édesanyja a tanyában, kemencében sütötte meg a félbevágott csirkéket, majd sütés után szétvágta és így került a vendégek elé. Rizi-bizivel és kompóttal kínálták a sülteket. A tortákat a menyasszony készítette 8-10 darabot, de külön menyasszonyi torta nem volt. 5-6 féle aprósüteményt sütött az édesanyja kint a tanyán a kemencében. A lakodalom végén, búcsúzáskor a vendégeket a zenészek kikísérték a kapuig, és mindenki kapott kóstolót a süteményekből. A lakodalomban segítő főző és sütőasszonyok segítségével szerdán készítettük el a száraz aprósüteményeket, az őszibarackot, a mézes pogácsát - az 1950—70-es évekre emlékezett vissza Mencser Frencné Tóth Rozália sütőasszony a parasztlakodalmakra - ekkor még a házhoz jártam segíteni, és ott is sütöttük meg a süteményeket. Pénteken sütöttük a rétest és a tortákat. Sokfajtát készítettem, 60 személyre 15-öt is, olyan 2 literes lábosban sütöttem ki a piskótatortát a kemencében. Margarinosan töltöttük ciromos, csokoládés, diós ízűre. Pénteken kezdődött a csirkepucolás is, erre összejött a rokonság. Az öreg tyúkot a levesbe tettük, a csirkéket kemencében megsütöttük, töltöttük is. A húsfőző is pénteken nyúzta meg a birkát, és szombaton főzte bográcsban. Az 1960-as évektől napjainkig a lakodalmak fokozatosan áttértek a vendéglőkbe. A vacsorához a család ugyanúgy hozzájárulhatott, csirkével, tésztával, egyéb hússal, ami megtermett a háznál. A vendéglős ajánlott főzőembert és sütőasszonyt is a lakodalmas családnak. Az idők folyamán a lakodalmi vacsora ételsora tovább bővült, de a hagyományos kereteit megtartották a vendéglősök is. Rostélyos kalácsot egyre kevesebbet készítettek, csak a vőfély üvegére került egy, dísznek. A vacsora előtt a vendégeket sós aprósütemény fogadta, majd következett a tyúkhús-