Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)

Bereznai Zsuzsanna - Mészáros Márta: Kiskunfélegyháza népi táplálkozáskultúrája (XIX-XXI. század)

270 Bereznai Zsuzsanna - Mészáros Márta Petőfiszálláson a húsvéti sonka megszegésére - a hagyomány szerint - csak nagy­szombat délután, a feltámadási körmenetet követően került sor.' M l Húsvét vasárnapján: reggelire főtt füstölt sonka kaláccsal, főtt tojás, kocsonya és a végén hajtott kalács (mákos, diós vagy almás kelt hajtogatott kalács) 18 7; ebéd­re tyúkhúsleves csigatésztával vagy csíktésztával, a második fogásra a paprikás gyakran készült bárányhúsból (szombaton vágták le), birkából, toklyóból, de csir­kéből is, melyhez főtt krumplit ettek, savanyú uborkával, paprikával vagy káposz­tasalátával. Végül szeletelt sütemények: rácsos diós linzer, almás lepény, s 1943­44-től torta. Húsvét hétfőn nem főztek sose, hanem a vasárnapról maradt ételeket fogyasz­tották. A férfi vendégeket borral, a gyermekeket málnaszörppel kínálták, kedvelték a hájas tésztából készült süteményeket (a hájat a disznóvágásból tették el erre az alkalomra). A húsvéti ünnepre a kenyeret nagycsütörtökön volt szokás megsütni. Nagy­pénteken nem lehetett kenyeret sütni, főzni, mosni, takarítani, mint általában a gyásznapokon. Azt tartották, hogy amelyik házban nagypénteken kenyeret sütnek, oda a villám belecsap. A húsvéti ünnepekre készített hagyományos ünnepi ételek­ből egy-egy adagot a vasárnapi mise után szenteltették meg az emberek. Vittünk egy tányér kocsonyát, egy darab kalácsot, a sonkából is vágtunk, a kolbászból, aztán tojást. Összeraktuk, oszt akkor belekötöttük egy fehér ruhába tány érős tói... Aztán még édesanyám a mise után, amikor hazajöttünk, akkor szenteltvízzel keresz­tet vetett, és beszentelte az ételeket - emlékezett Nagy Lászlóné Mogyoró Veroni­ka, akik kunszállási tanyán laktak. Az is előfordult, hogy garabolyba, kosárba tet­ték a szentelni való ételeket, és úgy vitték a templomba. Is s A húsvét hétfő a vidám locsolkodás és vendéglátás jegyében telt. A kisfiúk és a legények festett főtt tojást kaptak az asszonyoktól és leányoktól. Ferencszálláson az úrnapi virág hiedelemcselekvés tárgya volt. Volt, aki köpii­lőszárat csinált belőle, hogy mikor húzza a tejfölt össze, sok vaj legyen. Petőfiszál­láson láttam. Én nem csináltam, csak volt, aki megcsinálta. A vastagabb ágakból csinálták - emlékezett Fekete Lászlóné Csányi Margit. A XX. században a félegyházi katolikusság életében pünkösd jellegzetes tava­szi népszokásait a pünkösd szombatján és vasárnapján tartott szentkúti búcsú ho­mályosította el: a Ferencszálláshoz majd a Petőfiszálláshoz tartozó Pálosszentkútra járt ilyenkor a vallásos nép. A tanyákon élő családok lovas kocsival vagy gyalogo­san mentek a búcsúba. Ennivalót is csomagoltak maguknak: rántott húst kenyérrel és sült tésztákat. A helyi templomok búcsúnapján ünnepi ebéd volt, mely megegyezett a vasár­nap szokásos ételekkel, inkább a sütemények és az italok kapcsán volt nagyobb a változatosság, a vendégfogadásra való tekintettel. , 8'' BÁNK.INÉ MOLNÁR Erzsébet 2001. 162. 18 7 A bejglihez hasonló, de bejglinek a sütőporral készült változatot nevezik. 18 8 BEREZNAI Zsuzsanna 1992. 417.

Next

/
Thumbnails
Contents