Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)

Bereznai Zsuzsanna - Mészáros Márta: Kiskunfélegyháza népi táplálkozáskultúrája (XIX-XXI. század)

Kiskunfélegyháza népi táplálkozáskultiirája 271 A legnagyobb zsidó ünnep a pészách, melyet a XX. század közepéig a vallásos és vallásukat kevéssé tartó félegyházi családokban is mindig megtartották. A szédereste rituális étkezése után soha nem maradhatott el a maceszgombócleves, majd a libasült. Az ünnepi reggelire pedig meleg tejes kávéba áztatott pászkát, azaz laskát fogyasztottak. A zsidó húsvét után a Sávout és a Szukkesz volt a másik két nagy zarándokünnep. A Szukkesz, a sátoros ünnep alkalmával sátrat állítottak fel a zsinagóga udvarán. A sátor ünnepi dísz kapott: különféle öszi gyümölcsöket - szőlő, alma, dió, körte, birs - fűztek fel, s felakasztották azokat. Az asztalon egy kosárban ugyancsak sokféle gyümölcs volt, mellette méz és kis fonott kalácsok - barchesz - voltak kirakva. Diót is fogyasztottak. A zsidó újév ünnepe alkalmából lencseleves volt az egyik legjellegzetesebb étel. Jom Kippur napján böjtöltek: egész nap nem lehetett enni, csak este, a gyertyagyújtás után. Napközben csak vizet ihattak. De a gyermekekre nem vonatkozott a szigorú szabály. Az édesanya mindig úgy tett, mintha dugva adta volna a kisgyermekeknek az ételt, de az apa tudta, hogy kaptak a gyermekek enni. A böjtnap estéjén halat vacsoráztak. A böjti napokon szegfűszeget szúrtak birsalmába, s egész nap azt hurcolászták magukkal, azt szagolgatták, hogy ne érezzék az éhséget, s a szegfűszeg illata a régi hazára emlékeztette őket. Az emberélet fordulóinak ünnepei Keresztelő A XX században a keresztelői ebédre a tanyasi parasztcsaládokban húsleves, sült hús, rántott hús készült, különféle süteményekkel, vagy húsleves pörkölttel került az asztalra, kaláccsal, rétessel. A városi polgárcsaládokban igyekeztek változatosabban teríteni, mint egy szokványos vasárnapi ebéden. 1932. szeptember 18-án Orfalvy Judit keresztelői ebédjén a következő ételeket tálalták fel: Ujházy tyúkhúsleves, a leveshús tormamártással, a gyermekeknek egresmártással, sült csirke garnírunggal (rizs, sült krumpli), paradicsomsalátával, zöld salátával és aranygaluska sodóval. A mai keresztelői ebédre igen változatos - hagyományos és új keletű - ételek kerülnek az asztalra, s az is előfordul, hogy étteremben ebédel a család. A félegyházi zsidók a fiúgyermek körülmetélését keresztelő néven említik. A XX. század első felében a hitközségi tanácsteremben tartott szertartás után az apró fonott kalácsokat, a barchesztfrissibe osztogatták.