Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)
Bereznai Zsuzsanna - Mészáros Márta: Kiskunfélegyháza népi táplálkozáskultúrája (XIX-XXI. század)
228 Bereznai Zsuzsanna - Mészáros Márta legáltalánosabbak: gulyásleves, halkrumplileves, tarhonyaleves, kölesleves, gölődinleves, gríznokedlileves, juhhúsleves. 12 3 A Palócföldön a XX. század elejéig főzték aszalt gyümölcsökből a ciberelevest vagy kiszilevest. A kásalevesek között az árpakásaleves, a kölesből készült kásáié volt ismeretes. Karácsony böjtjének elmaradhatatlan étele a káposztás gombaleves volt. 12 4 A régi szegedi nép nem sok főzelékfélét fogyasztott - ezek az ételek főleg káposztából és babból készültek: édöskáposzta, kásaszömes olajoskáposzta, pörkölt káposzta, tőtöttkáposzta, harcsáskáposzta. A babnak sok fajtáját ismerték: a nagyszemű kakasos paszúrt, az apró gyöngypaszúrt, a fehér gyalogpaszúrt vagy seggenülő paszúrt, a tarkapaszúrt, a fecskehasú paszúrt, az arankapaszúrt. 12 5 HÚSÉTELEK FŐFOGÁSKÉNT 12 6 Lóhúsból A XX. században a lóhús frissen feldolgozott fogyasztására már nem találtunk példát. A virslit eredetileg lóhúsból is előállították. A zsidó családok sertéskolbász helyett lókolbászt fogyasztottak. Az elhullott ló húsát a cigányság elfogyasztotta. Sertéshúsból készített ételek A sertéshús fogyasztása Kiskunfélegyházán a polgári és a paraszti konyhán egyaránt kedvelt volt a XX. század folyamán. A disznóvágás napjának is megvolt a sajátos étkezési rendje. A sült vért, a pecsenyéz, a sült májat reggelire fogyasztották. Az ebéd szerény volt, hiszen a nagy munkát még aznap el kellett végezni. Ekkor pörköltet ettek, csipegettek. A nap végén, a munka végeztével bőséges asztalhoz ülhetett a család, a rokonság, akik részt vettek a munkában. A disznótoros vacsorára orjalevest készítettek, ebben főtt az úgynevezett királyhurka. A második fogás főtt hús tormával, de készítettek húsos káposztát (toros káposztát), majd sült kolbászt és sült hurkát fogyasztottak. A család szinte az egész évi hús- és zsírkészletet teremtette így meg. Bolond embernek tartották azt, aki a disznótoros vacsorára „Tolnát-Baranyát" összehívta, és elfogyott szinte az egész disznó, nem maradt másnapra semmi. Az ilyen embert lenézték. Disznóvágás után a húsok nagy részét tartósították sózással, füstöléssel, valamint a kisütött zsírt főzéshez-sütéshez használták fel az év folyamán. 12 3 KATONA Imre hagyatéka: XXXI. 24. 107.d. (Csongrád Megyei Levéltár. Csongrád) 12 4 SCHWALM Edit 1989. 411-417. 12 5 BÁLINT Sándor 1977. 136-137. 12 6 A fejezetben a sertéshúsból készült ételek szerzője: Mészáros Márta, a lóhúsból, marhahúsból, birkahúsból, baromfihúsból, vadhúsból, halból készült ételek szerzője: Bereznai Zsuzsanna.
