Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)
Bereznai Zsuzsanna - Mészáros Márta: Kiskunfélegyháza népi táplálkozáskultúrája (XIX-XXI. század)
Kiskunfélegyháza népi táplálkozáskultiirája 197 A torták különleges csoportja a süteményeknek, mely eredetét tekintve olasz sült tészta, torta formában van sütve. „Az Itáliából származó kerek fonott kalácsot nevezték tortának a XVI. században, amelyet rendszerint gyümölccsel ízesítettek." 7 8 Ez a forma terjedt el nálunk is. A XIX. század végén a parasztlakodalmak egyik ünnepi étele a kerek, szilvalekvárral ízesített, gyümölcsökkel díszített fonott kalács, - az akkori elnevezéssel - a torta volt. 7 9 A polgári konyhán azonban már más tésztából is készítettek tortát, tehát kerek formájú süteményt. A XIX. századi szakácskönyvekben leveles vajastésztából, omlós linzerből és már piskótából is sütöttek „közönséges torta formában, ami különösen jól megcinezett rézforma, hogy a tésztás ételek formába öntessenek". 8 0 Kiskunfélegyházán a XIX. század utolsó harmadában megjelenő cukrászok már kínálják tortakülönlegességeiket, és a polgári házak vendégei is megkóstolták a különböző ízü krémtortákat. Elsősorban csokoládé, gesztenye, kávé, gyümölcs töltelékkel készült, linzer, piskóta, vajas tészta volt, tejszínnel, mázzal, öntettel. A két világháború között a nyomtatott szakácskönyvekben és a Váncza-süteményes könyvben nagyon sok torta receptjét kínálták a háziasszonyoknak. Az 1920^40 között kézzel írt családi receptes füzetek legkedveltebb tortái, amelyet Klasz Ida, Piroska és Marica gyűjteményében található, a jelleget adó ízesítésről kapta a nevét: csokoládés, diós, mézes, kávés, gesztenyés, narancsos, citromos, mákos, mandula, kókuszos, karamell, málna, datolya, őszibarack torta és még sorolhatnánk. A torták másik része fantázianevekkel ellátott, részben a cukrászatból vagy más származás eredetét jelölte. Korán megjelenik a házi sütemények között a Dobos torta, különböző variációkkal, ismert a tejszínes orosz krém torta, a Sacher, a Malakoff, a Lúdláb, a Lugosi, a Bohém, a Bomba, a Csoda, a Torta király, a Stefánia, a Katinka tortája vagy a Malvin torta. A Klasz családban szívesen készítették a tortákat, többfélét is kipróbáltak. A torta ünnepélyesebb volt, mint az aprósütemény, így a jeles alkalmak dísze lett. Kedvelt volt a kávé ízesítésű torta is a családjukban. Gácsi Lászlóné Pajkos-Szabó Rozália, valamint Rádi Károlyné Seres Rozália tehetős gazdák családjában is a kávétorta volt kiemelve az 1930-50-es években. A torták elsősorban a lakodalom, a húsvét, majd a karácsony jellegzetes süteménye lett, amelyek elsősorban piskótatésztából vajkrémmel, különböző ízesítéssel készültek. A születésnapi torta elterjedése is a XX. század második feléhez kapcsolódik, főleg gyermekek részére, illetve kerek évfordulók alkalmával ajándékozták. A házi torta készítése az 1960-70-es évektől visszaszorult és cukrászdában vagy sütőaszszonynál rendelték meg a díszes, különleges süteményt. Otthon a háziasszonyok saját készítésű tortái egyszerű vajkrémes csokoládé, gyümölcs vagy gesztenye ízesítésűek voltak. Tóth Ferencné Kovács Mária a lányai születésnapjára az 1970-es években készített hosszúkás formájú csokoládétortákat. Nem volt olyan szép, mint a 7 8 BEN KŐ Loránd 1976. 949. 7" PALOT A Y Gertrúd 1929. 8 0 ZELENA Ferenc 1846.4.
