Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)

Wicker Erika: A 17. századi adai kincslelet gyűrűi

148 Wicker Erika század vagy 15. század);" 7 Hasonló korú, állatalakos fejű, díszített karikájú ékszer (Koszovó, 14. század vége, 15. század eleje); 5 s Egy az előbbivel azonos korú és lelőhelyű, tagolásokkal díszített karikájú gyűrű, melynek fejé állat- és/vagy ember­alak látható (Koszovo, 14. század vége, 15. század eleje); 5 9 Egy ugyaninnen előke­rült, hasonló korú példány, melynek fotóján a csatlakozó henger pontos alakja nem látszik ugyan, de feje és karikája is vonalkázásos díszü (Koszovó, 15. század ele­je); 6 0 Egy boszniai ékszer, liliomos fejjel, kétoldalt nagyon hangsúlyos díszítésű karikával (Laktasi, 15. század eleje); 6 1 Egy koszovói díszes karikás, állatalakos fejű gyűrű (Novo Brdo környéke, 15. század eleje); 6 2 Hasonló korú, ismeretlen lelőhe­lyű, díszített karikás, növényi ornamentikás fejű példány (15. század eleje); 6 . Két díszített karikás, varázscsomóval ékesített fejű gyűrű (Zlatan /Homolja-vidék/ és Pristina környéke, 15. század eleje); 6 4 Egy ugyancsak koszovói lelőhelyű, fején ötágú svasztikás, kétoldalt díszített karikájú ékszer (Pristina környéke 15. század eleje). 6 5 Míg az előbbi adai gyűrű esetében viszonylag könnyű volt alakjához a legjobb párhuzamokat kiemelni, a másodikkal ez szinte lehetetlen, és ennek egyedüli oka a balkáni példányok publikálási módja. A gyűrűket ugyanis nem szemből vagy oldal­ról fotózzák, hanem ferdén a fej felől, ami ebben az esetben lehetetlenné teszi a csatlakozó henger alakjának megfigyelését. Ezt is szem előtt tartva az adai gyűrű alakját tekintve a fentiek közül leginkább a 15. század eleji koszovói, Novi brdoi és pristina környéki lelőhelyű példányokkal áll rokonságban. Az alaki hasonlóságot vagy közelebbi rokonságot mutató gyűrűk többsége (a tény vagy csak a publikációk elégtelensége miatt) inkább ember- vagy állatalakos ill. növényi ornamentikás díszü; négyágú rozettás vagy kereszt-díszítésű nincs köz­tük. Ezek a motívumok azonban más alakú gyűrűkön előfordulnak. Bár a rozettás gyűrüfej-díszítés divatja a 13. század óta ismert, a rozettákat többnyire három vonal kereszteződésével alakítják ki, így az hatszirmú virág alakú lesz. 6 6 Négyszirmú virág vagy egyenlő szárú kereszt alakot formáló díszítésre is akad néhány példa. Ez a motívum a 14-15. század fordulója táján jelenik meg elő­ször egy ismeretlen lelőhelyű, tényleges, kifelé szélesedő szárú kereszttel díszített 5 7 Bizonnyal ugyanarról a gyűrűről van szó: a 15. századi meghatározás és az ismeretlen lelőhely-megjelölés: BA­JALOVIC-HADZI-PES1C, Marija 1984. 104., IX. t. 6., Katalógusszám: 413.; A 14-15. századi meghatározás és a lelőhely közlése: RADOJKOVIC, Bojana 1969. 333. 351. old., 95. kép. 5 8 RADOJKOVIC, Bojana 1969. 352., 119. kép. 5 9 RADOJKOVIC, Bojana 1969. 352., 115. kép. 6 0 RADOJKOVIC, Bojana 1969. 352., 120. kép. 6 1 RADOJKOVIC, Bojana 1969. 352., 114. kép. 6 2 RADOJKOVIC, Bojana 1969. 352., 118. kép. 6 3 RADOJKOVIC, Bojana 1969. 352., 117. kép. 6 4 RADOJKOVIC, Bojana 1969. 352., 113. és 1 11. kép. 6 5 RADOJKOVIC, Bojana 1969. 352., 112. kép. 6 6 Néhány példát közöl: BAJALOVIC-HADZI-PESIC, Marija 1984. XL1II. t. 1-4.; Érdekes, hogy a 13. századra datált példány (XLIII. t. 3.) fejének szinte teljesen azonos mintáját egy, a 19. századra keltezett gyűrűn is megta­láltam: BALOGH Jánosné Horváth Terézia 1999. 64., 195. ábra.

Next

/
Thumbnails
Contents