Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)
Iványosi-Szabó Tibor: A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten a XVI-XVII. században
128 Iványosi-Szabó Tibor as években a legcsekélyebb vagyon után adózók közül is választottak esküdtet (2%). Minden harmadik esküdt a kisbirtokosok közül került ki (32%). Kétségtelen viszont, hogy közel kétharmadukat a jobb módú gazdák közül választották. A közepes birtokosok 21%-kal, a gazdagok pedig 38%-kal képviseltették magukat. Bár az arányok a század végére valamelyest változtak, feltétlenül figyelemre méltó, hogy az utolsó évtizedben is az esküdtek között a törpebirtokosok 6,3%-ot alkottak. A kisbirtokosok 11%-ban, a középbirtokosok 39%-ban és a gazdagok ugyancsak 39%-ban voltak jelen. 4" 6 A közösségen belül a tényleges hatalom gyakorlása, a testületek határozatainak végrehajtása a választott tisztségviselőkre és mellettük tevékenykedő ún. „belső tanács" tagjaira hárult. A XVII. század második felében ebben a szűkebb testületben törpebirtokos nem kapott ugyan helyet, de a kisbirtokosok 14,2%-ban még itt is megfogalmazhatták érdekeiket a 40%-ban képviselt középbirtokosokkal és 43%-ban jelen levő gazdagokkal szemben. 4^ Tehát még ez a leginkább befolyásos testület is meglepően széles társadalmi alapokon állt. A választott testületek összetételénél látott viszonylagos kiegyensúlyozottság fellelhető a magisztrátus soraiban is. A század második feléből feltárható adatok szerint a főbírók között, akik a legjelentősebb hatalmat képviselték a mezővárosban, ha csekély számban is, de található kisbirtokos (12%). Igaz ugyan, hogy csak minden harmadik főbíró volt középbirtokosok (28%), és közel kétharmaduk (60%) a gazdagok közül került ki, azt viszont leszögezhetjük, hogy még ez a tisztség sem vált néhány család, illetve egy szük csoport monopóliumává. A magisztrátuson belül a következő legfontosabb tisztséget betöltők társadalmi megoszlása ennél lényegesen kedvezőbb képet mutat. Az adószedők közé jelentősebb számban kerültek szerényebb vagyonú gazdák: kisbirtokos volt 16%, középbirtokos 56%, és gazdag cívis csak 28%-ban töltötte be ezt a tisztséget. Nem árt hangsúlyozni, hogy ez a két megbízatás követelte meg a legnagyobb anyagi felelősséget, itt volt szükség nemcsak jelentős intellektusra, hanem sokirányú társadalmi-gazdasági tapasztalatra és jó értelemben vett tekintélyre, társadalmi elfogadottságra. A részletes elemzés során láthattuk, hogy a kisebb felelősséggel járó választott tisztségek viselésére lényegesen nagyobb számban adtak megbízatást: évenként kisbírónak négy, székbírónak három és vásárbírónak egy főt választottak. Bár kétségtelen, hogy hatáskörük lényegesen behatároltabb volt, a mezőváros életének működtetésében az ő közreműködésük és helytállásuk is mindvégig szükséges maradt. Döntéseik a leggazdagabbakra is vonatkoztak. Mégis soraikban a vagyontalanok közül is többen bekerültek. Törpebirtokos volt a kisbírák 10,8%-a, a székbírák 8,6%-a. Igen figyelemre méltó, hogy a kisbirtokosok közül került ki a kisbírák 39,2%-a, és a székbírók 30,9%-a. Hogy mennyire nem volt lenézett ez a feladatkör, mi sem bizonyítja, hogy középbirtokost 31,1, illetve 25,9%-ban, míg gaz48 6 Az adatok Kecskemét XV1-XV1I. századi társadalmi állapotát feltáró - még nem publikált - feldolgozásból való. A bizonytalanok a 60-as években 7%-t, a 90-es években 4,7%-ot alkottak. 48 7 A bizonytalanok aránya: 2,8%.
