Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)

Iványosi-Szabó Tibor: A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten a XVI-XVII. században

A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten... 117 lopások, s más gonoszságoknak eltávoztatására, sőt az sok rossz hírekre nézve magunk oltalmára) kiki maga Tizedgyére rendelt részt megtisztítsa, ássa."

43

1 A város belső rendjének biztosítása régtől fogva szerteágazó feladat volt. Erre a kisbírák és a tizedesek munkájának felvázolásakor tértünk ki. A céhek életének elsődleges szervezője és ellenőrzője ugyancsak a tanács volt, bár kétségtelen, hogy a XVI. században meg kellett szerezni a céhlevelek érvényességéhez a török hatóság engedélyét is.

43

2 A század utolsó éveiben újabb feladat szakadt a mezőváros nyakába: a postaszolgálat. A tapasztalt városatyák sejtették, hogy ez a kétségtelen előnyök mellett igen komoly újabb anyagi terhet jelent ez a közösség számára. Éppen ezért népgyűlésen vitatták meg - 1697. január 20. - a tehervállalás körülményeit, és itt döntöttek ennek elosztásáról. Az év során részben a szolgáltatás megszervezéséről, részben ennek költségeiről és bevételeiről a másodbíró részletes feljegyzést készített.

433 Bármilyen kezdetleges formában is, de már ekkor beszélhetünk kommunális feladatokról. Katonai épületek a városban csak a XVIII. század derekán épületek. A templom mellett a legjelentősebb középület a városháza volt. Ennek hiányában 1564-ben még Végh Mihály főbíró házánál kötötték meg a „pápista hitön valók" „az Luter Körösztyénökkel" az öreg templom használatáról egyezségüket.

4 4 Az önálló városháza valószínűleg már a következő évtizedekben megépült, ahol a főbíró és a tanács végezte hivatalos munkáját. Ezt igazolja az új század elején készült egyik feljegyzés: amikor a tatárok a várost feldúlták, „egynehány napigh, mikor mind ell hatták az Város Deákjai, azért én Szűcs Bálint fia mígh it voltam az Város házánál, az mely dolgok idémben löttenek, én azokat mind ide ez helyre [jegyzőkönyvbe] írtam föl."

43

5 A város közepén lévő épületet a szükségletnek megfelelően tovább bővítették és a század utolsó harmadában már jelentős méretű lehetett: 1676-ban a városháza „tornácát megzsindelyezték", és több esetben említik a városháza kisebb, illetve nagyobb kapuját.

4,

6 Mivel vendéglő ekkor még nem volt a városban, a tanács kénytelen volt önálló konyhát fenntartani, ahol ellátták élelemmel és itallal mind a hivatalos személyeket,

4" mind pedig a harácsoló katonák vezetőit. Tehát a hivatali helyiségek, a fogda, az istállók mellett ennek is megfelelő helyet kellett biztosítani. Ma már magyarázatra szorul, hogy a kommunális építkezés keretében említjük a gabonavermek kialakítását, de akkor ez a feladat általános és igen jelentős volt. A török ellen háborúk idején tucatjával készítették ezeket a város központjában és 43

1 HORNYIK János: 1866. IV. 16-17. 43

2 SZABÓ László: 1933. 43

3 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1991. 47-48. IV. 1510. a/ 1697. 1-3. ill. 56-58. 43

4 HRONY1K János: 1861. II. 225. 43

5 HORNYIK János: 1861. II. 55-56. 43

6 IV. 1508. c/ 1670. 213. IV. 1508. c/ 1689. Derékadó lajstroma 228-231. „behajítván az kis kapuján az városháznak". IV. 1508. c/ 1677-1678. 173. 43

7 Erről a gyakorlatról egy vers is beszámol: IV. 1504. m/ 1663. 79.