Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)
Schön Mária: A hajósi sváb gyermeknyelv
A hajósi sváb gyermeknyelv 417 Schlaudra, csak itt a kővel együtt a lövőszerszámot is elhajítják. A faluszéli mocsarak mellett lakóknak a sár kínált lehetőséget sokféle fantáziajátékhoz (drecka sárral játszani): kis vályogtéglákat formáztak, azokból vagy téglák nélkül kis házakat formáltak, vagy szekereket fabrikáltak, melyek sárkerekeken húzhatók voltak. Ustora (Paitsch) és bugylibicskája (Keglmeassr) minden legénykének volt. A FELNŐTT ÉS A GYERMEK KÖZÖS JÁTÉKAI Beszéljünk elsőnek a nyelvvel való játékokról, hiszen az anyanyelv variálhatóságának csodáját a kisgyermek igen-igen fiatalon átéli. Mikor már tud beszélni, sokszor megfigyelhető, hogy milyen szívesen halandzsázik. Látszik rajta, tudatában van annak, hogy azok a szavak nem léteznek. De önfeledten játszik a hangokkal, szavakkal. Kimondottan szereti a hangutánzásokat (kukuriku, mu, miau), az interjekciókat (hoppá, au, puff, juj, na, putsch). A nyelvvel való játék eltanulására kiválóak a gyermekmondókák. Alliterációkat, ikerítéseket, logikai bukfenceket, messziről rímelő szavak ütköztetését tanulhatja meg általuk. A hajósi mondókák-énekek is telve vannak olyan kifejezésekkel, melyek akár értelemmel bírtak valaha, akár nem, ma már halandzsaként éljük meg. Néha csak egy-két értelemmel bíró szó rí ki az értelmetlen szavak halmazából. Ilyenek fordulnak elő például: knilpas knalpas Ofaloch, wiula wiula, tullidasch, mammammamm, taudaudau, luttuttu, Judittá deta, tutsch, Anna brosanna, Naz Naz bololoch, Schritt Schratt, girigari genkile. A legismertebb altató a heita bili sausa / bausa szavakkal kezdődik. Máskor az egész versike egyetlen halandzsa: a Sasture dauedure kiszámolósdi vagy a következő háromsoros: Jankolari zizkolari dee dee dee tschalama dee jankolari zizkolari dee dee dee. A leghosszabb az Asszináj színaráj szína szakadéta kezdetű halandzsavers, amely talán a „Haj, szénája, szénája, széna szakadékra" című mondókából is kölcsönözhetett ötletet vagy részeket, értelmes és értelmetlen, magyar és sváb szavakból van összedobálva. Itt-ott gyanúsan sikamlós részei már a gyermekvilágon túlra vezetnek. Megjegyzésre méltónak tartom, hogy a magyar nyelvű környezet lassan már három évszázad alatt szinte csak ilyen egyes szavakkal-mondatokkal épült be a hajósi költészeti kultúrába, akár a gyermekeknek, akár a felnőtteknek való énekeket, rigmusokat tekintjük. Egedem begedem jó András kezdődik egy mondóka, melyben még egy éljen felszólítás fordul elő magyar nyelven, a többi része hallhatóan sváb halandzsa ill. értelmes szöveg. Egy négysorosban ugyanaz a mondanivaló szólal meg minden sorban, először magyarul, utána svábul:
