Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)

Schön Mária: A hajósi sváb gyermeknyelv

414 Schön Mária JÁTÉKOK ÉS JÁTÉKSZEREK Kezdjük a játék dicséretével, Tarján Gábor szép összefoglaló szavaival! „A já­ték azért annyira szerteágazó, sokrétű, mert mindent tartalmaznia kell, ami a kultú­rában már megvan. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a játék 'a kultúra mikrokozmo­sza' - elemi formában hordozza, visszatükrözi, felöleli az egész műveltséget." 1 2 Mivel a játékok zöme a gyermekek világához tartozik, ezért ebben a témakör­ben vannak a legnagyobb számmal a gyermekszavak. Azonban itt is és a következő cím alatt is inkább csak felsorolásukra vállalkozunk, hiszen a hajósi gyermekvilág leírása, benne a játékok anyaga is megjelent egy külön kötetben. 1 3 Az első évek játékszerei közül a legfontosabbak talán a baba és a hinta. A hinta Gautscha vagy gyerekhinta Kendrgautscha. Ezenkívül lehet hintázni a széken is (gautscha / gaga uf am Stuahl). Van ennek a főnévnek és igének egy szó­taggal hosszabb alakja is: Gigaitscha ill. gigaitscha. A Teuflsmihle (körhinta, szó szerint: ördögmalom) már nagyobbaknak való. A babázás a Babalaspiel. Nem véletlen, hogy a Dock szót kiszorította a Baba / Babile, hiszen ez utóbbit már az első gügyögéskor a gyermek meg tudja alkotni, míg a másikat nem. (A Babele szó él Svábföldön is baba jelentésben.) A házilag készített mindenféle baba közül csak a rongybaba őrzi a Dock szót (Lampadock), a többiekben a baba szó szerepel: Kolbababa (csutkababa), Muharbaba (muharba­ba), Kukrutzababa (zöldkukoricából készül) valamint a Kohlefflbaba (fakanálba­ba). A sárból készített babák a méretük miatt kicsinyítőképzősek: Dreckbabala. Az alvóbaba (Schlajbaba) valamint a viaszbaba ( wächsana Baba) a II. világháború előtt csak az úri családokban volt ismeretes, a jegyző, orvos, gyógyszerész gyer­mekei játszhattak velük, majd a '60-as évektől fokozatosan elterjedtek. Abban a szóláshasonlatban, amit a csinosan öltözött lánykára (nagylányra is) mondanak, szintén megőrződött a Dock szó: siecht aus wia Dock vagy siecht aus so wia so a Dock. (Úgy néz ki, mint valami baba.) A kicsik szeretnek mindent, ami hangot ad: a csörgőt ( Kläpprle), a csengőt (Gleckle), az ingaóra (Gingile) ütését, a harangszót, meg is tanítjuk neki: Bimm bamm, Katz gaht kramm. (Bimm bamm, sántikál a cillam.) A későbbi években fokozatosan kitágul az a világ, amely játéklehetőséget kí­nál. A szobában játszható játékok: a malomjáték (Mihle vagy Mihlispiel), a kártyá­zás (Kata), a diójáték (Nußspiel), a pörgettyű, amit a hajósiak Táncos Liszkának (Tanzlisl) neveznek vagy a békaugrálás (Bekajucka - a magyar béka szóból). A cirokszárból főképp karácsonyra készítettek szekereket és állatok, többnyire ökrö­ket (Ochsa). Gyufával játszották a Kutsa nevű játékot: a gyufát az asztalon alulról fölfelé ütötték, és az győzött, akinek a gyufája messzebbre esett. - Vót olyan játék, amit rátettek a búbos kemence tetejére a sapkára. Valamilyen Mihle (malom) vót a 1 2 TARJÁN Gábor 1995. 188. 1 3 SCHÖN Mária - HARMATH Lajosné 1998.

Next

/
Thumbnails
Contents