Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)
Schön Mária: A hajósi sváb gyermeknyelv
A hajósi sváb gyermeknyelv 411 A gyermek szidása (kriat Gscholtes) a leggyakrabban a kutya 1 0 szóval történik. Dit Handsmaga! (Te kutyafajzat! A Handsmaga szó szerint kutyagyomrot jelent.) Du Handsmaga, du greulagr, du wiatagr! (Te ronda, veszett kutyafajzat! Du Hand, du räudagr! (Te rühes kutya!) Du liadragr Hand! (Te nyamvadt / nyiszlett kutya!) Des ischt en Handápád! (Micsoda kutyafajzat! A kutya + a magyar apád szó vegyült.) Deanni handischi Fratza! (Ezek a kutya kölkök!) Iahr Handsfratza, iahr räudige! Vagy: A Handsfratza a räudige! (Azt a rühes kutyakölköket!) A hazudós gyerekekre így ripakodtak rá: Iahr valogini Hand! (Ti hazudós kutyák!) Ha megtagadnak a gyermektől valamit: En Handsdreck diar uf dNas nauf! (Kutyaszart az orrodra!) De ugyanez a mondat hallható a macska szóval is: En Katzadreck (diar)! Mikor a gyerek ráborította nagyanyja fejére a vízzel együtt a lavórt, a nagyanyja szava a megszokott kutyás szidás volt: Du Hand, du räudagr, du wiatagr Hand! (Te kutya, te rühes, te veszett kutya!) - Anyánk megduplázta a Hand szót, magyarul is mondva, apánk nagy derültségére: Du kutya-Hand, du räudagr! (Te rühes kutyakutya!) A káromkodás a gyermek megrendszabályozásában nagy szerepet nem játszott. - A hajósiak szerint káromkodni csak magyarul lehet igazán, a becsmérlő szavakra magyarul jobban ráállt a szájuk. (D Hajoschr haud gseit, fluacha ka ma nu angrisch guat, bescsmérlő szavak, seall ischt nach angrisch bessr rauskamma. ) - A fenti kutyás-macskás szidások az asszonyok száján mindennaposak voltak, de igazi magyar káromkodásokban csak a férfiak fakadtak ki. Pontosabban ezek a szitokszavak többnyire német-magyar keveréknyelven szólaltak meg, és nyelvileg nem korrektek. 1 1 Szüretkor így mordult rá az édesapa a hanyagul szüretelő gyerekeire: Bassza massza, kennad'r itt obachtgia, iahr Lausr?! D Beera muß ma zemmaklauba, van seall gait's dr Wei. (Bassza massza, nem tudtok vigyázni, tetves banda?! A szőlőszemeket föl kell szedni, abból lesz a bor.) Vagy: Azt a Hearrgid Uristenid a Máriád! (Szó szerint: Azt az Úristenit Úristenit a Máriát!) Sai itt so ibrläschteg, a Bankr Maruschad nekki! (Ne rosszalkodj, aztán következik a káromlás: a Bankr svábul, a Maruschad ki tudja, milyen nyelven, majd a „neki" kissé megnyújtva.) Vagy valami halandzsaszerü felkiáltással figyelmeztették a gyereket: Azt a pimpiliáját / krimpiliáját! Ha nem fogadott szót (hat itt gfolged), ha makacskodott (ischt aeigakepfeg / strutzkopfeg / hat dr Kopf gsetzt), pofonnal fenyegetőztek: Glai kriascht a Täscha / en Putsch / a Tatl / a Ohrfaig (nyakleves) / en Klapf (csattanósat)! I gib diar so an Putsch, daß da amfällscht! (Akkora pofont kapsz, hogy a földre buksz.) I hau dr ueis hear ibr d Ohra / ibr da Rucka! (Mindjárt kapsz egyet a füledre / a hátadra!) / wear gag/ai deini Ohra gwiarma, daß da bessr herscht. (Megmelegítem a füled, 1 0 O. NAGY Gábor 1993. 316. „...a kutya ... számos olyan gyakori szókapcsolatban előfordul, amelyet emberekre vonatkoztatva használunk, s mely mind lenézést, megvetést fejez ki, vagy amely közül néhánnyal szidalomként, sőt káromkodásként is élünk." 1 1 FÖLDES Csaba 2005. 146-148.
