Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)

Mészáros Mónika - V. Székely György: Egy Árpád-kori település (Dunavecse-Temető-dűlő) kútjai

8 Mészáros Mónika - V. Székely György onnantól a kútgödör aljáig függőleges esésű volt, maga a gödör pedig henger alakú lett. A nyesett felszíntől mérve 152 cm mélységben kezdődött a kút fonott bélésének maradványa, melyből a függőleges karók maradtak viszonylag épen, a köréjük font vékonyabb vesszők csak lenyomataikban tűntek fel. Ennek a karók által kijelölt bélésnek a vonala nem kör vagy ovális, hanem - minden bizonnyal a rá nehezedő föld súlyától - deformálódott. Átmérője megközelítőleg 120 cm volt. Körülbelül húsz cm-rel lejjebb egy következő bélésrészlet vesszőfonata jelentkezett, mégpedig egy szabályos, kb. 60 cm átmérőjű kört formázva. Sajnos ennek a megtartása még rosszabb volt, mint a felső fonaté, s csak fotón, illetve rajzon sikerült dokumentálnunk. Valószínűleg itt a vesszőfonatos bélés két külön eleméről lehet szó, melyek azonban a kút használatakor sem kapcsolódtak egymásba.

2

6 Az elemek részben takarták egymást, de a takarás pontos adatait nem lehetett lemérni, mert a belső, kisebb átmérőjű elem elszíneződött rajzolatát nem sikerült azonnal a jelentkezés szintjén megfogni, csak pár cm-rel lejjebb. A két bélés a mérhető adatok alapján mintegy 40 cm-en keresztül futott egymással párhuzamosan. Az elemek kútba való helyezésének időbeli eltéréseire más példák

2

7 által is alátámasztható feltevésünk szerint az lehet a magyarázat, hogy a talajvízszint süllyedése folytán kénytelenek voltak egy újabb elemet leengedni a kútba. Az újabb fonat - hogy átférjen a felső elemen - jóval kisebb átmérőjű volt. Mivel a kutat a talajvíz miatt nem sikerült az aljáig kibontani, nem dönthető el, hogy meddig is tartott a belső fonat. így azt sem tudhatjuk bizonyosan, hogy az utóbbi béléselem magától sülylyedt-e meg egy kicsit az iszapos kútfenéken, vagy a kútjavítói a vízhozam növelése érdekében lejjebb mélyítették az alját, mielőtt az új vesszőfonatot belehelyezték. A két elem különböző megtartása is utalhat esetleg a kútba helyezés eltérő időpontjára. Mivel a két elem nem azonos mélységig hatolt le a kútgödörben, az egy időben történő, dupla bélelés kevésbé látszik valószínűnek. Az elemek közötti 21-25 cm-nyi résben a kútgödörrel megegyező anyagú, iszapos-szürke betöltést figyelhettünk meg. A kútgödör alját nem sikerült elérnünk a bontással, mert kb. 250 cm-es mélységben feljött a talajvíz és veszélyessé vált a munka a gödörben. A kút feltárása folyamán az objektum hengeressé szűkülése után 20 cm-enként mintát tettünk el a betöltés anyagából archaeobotanikai vizsgálatok céljára. Ezen kívül az előkerülés mélységének pontos lemérése, illetve a rajzés fotódokumentálás után valamennyi felszedhető állapotú karót elcsomagoltuk egy későbbi vizsgálat céljából.

2* A famintákat Grynaeus András vizsgálta meg, megál2

6 Somogyvári Ágnes feltételezése szerint Kiskunfélegyháza-Haleszen a mindkét végükön kihegyezett karók az egymás feletti béléselemek egymásba kapcsolódására utaltak (SOMOGYVÁRI Ágnes 2003a. 6-8.). Ezt a szerkezeti megoldást a két elem átmérőjének jelentős különbsége miatt esetünkben nem tartjuk elképzelhetőnek. 2

1 Pl. Ménföcsanak-Metro lelőhelyen hordós és deszkaszerkezetes vegyes bélelésü kutat említ Vaday Andrea, aki szerint leginkább a talajvízsüllyedés miatti kútmélyítés lehet a jelenség magyarázata (VADAY Andrea 2003. 39.) :

s A karók közül négynek hasonló a hossza: 50 és 60 cm között mozog. Az ötödik karó vékonyabb és rövidebb (kb. 30 cm), mint a többi, de a legmarkánsabban ennek a vége van kihegyezve. Három karó durván van legalylyazva, a hántolás sem alapos, kettőnek közülük egyik vége felé egyetlen csapással van elfelezve a teste, s csak a fent említett harmadik van gondosan kihegyezve. A negyedik karó gallyazása alaposabb, a felülete simább. Az