Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)

Mészáros Mónika - V. Székely György: Egy Árpád-kori település (Dunavecse-Temető-dűlő) kútjai

Egy Árpád-kori település kútjai 9 lapítása szerint két karó azonos szöveti szerkezettel rendelkezett, melyeket a közönséges borókával (

Juniperus communis L.) azonosított.

2

9 230. objektum (III-V. tábla): Méretei: H.: 480 m, Sz.: 460 cm, M.: 270 cm. A kútház méretei: H.:kb. 760 cm , Sz.: kb. 560 cm Nagy méretű, kissé szabálytalan négyzetet formáló, sötétbarna humuszos, alig kevert betöltésü folttal mutatkozott a humuszréteg eltávolítása után a kút, mely két korábbi árkot (252. és 256. obj.) is metszett. A folt széleit cölöplyukak kiöblösödései tették helyenként hullámossá, melyek száma a bontás során tizenegyre emelkedett. A cölöphelyek egy szabálytalan téglalap alakú kútházat rajzoltak ki, de közülük több is megújításként volt értelmezhető, vagy esetleg a vízkiemelő szerkezethez tartozhatott némelyik. Négy negyedre osztva kezdtük meg a kút bontását, melynek során először az összeomlott tetőzet paticsos omladék rétegét találtuk meg a gödör felső részén. A tetőszerkezet helyenként 20-25 cm vastag omladéka alatt több homokos, ill. lejjebb haladva már agyagos bemosódáscsík tagolta a metszetbetöltést vízszintes és ívelt rétegződésben.

3

0 A nyesett felülettől számított 151 cm-es mélységben jöttek elő az első, hézagos elrendezésben fennmaradt és rosszabb megtartású vízszintes vesszők, melyek a bélés fonatához tartozhattak, de ugyanezen a szinten, csak jóval kijjebb ugyancsak találtunk egy-két függőleges állású karót is.'

1 A bontás során megfigyelhető volt, hogy a kút gödre fokozatosan szűkül: 140 cm-es mélységben alakja hengeressé vált, átmérője a kezdeti 460-480 cm-ről mintegy 300 cm-re csökkent. Ezután jóval meredekebben mélyült a kútgödör az aljáig. A bélés felfedezése után a kút minden negyedét kibontottuk másfél méteres mélységig és dokumentáltuk a tanúfalakat. A munka során érdekes megfigyelést tettünk: mikor a rajzolás - fotózás után az ENy-DK-i tanúfalat bontottuk el, a tölcséresen szűkülő kútgödör DK-i részén egy kitüremkedést találtunk, melyben egy félig a kút falába mélyedő - cölöplyukon kívül két tárgy lenyomata maradt fenn a nedves, anaerob környezetben. Miután a fonat „körben" már nagyjából mindenütt utolsó karó a többitől eltérő: míg azok elejüktől a végükig nagyjából hasonló vastagságú ágból vannak faragva, az utóbbi vastagabb és négyzetes átmetszetüre és hegyesre bárdolt az egyik végén, a másik vége felé fokozatosan elvékonyodó. A különbségekre talán magyarázatot adhat az egyes karóknak a fonaton belüli más-más elhelyezkedése, de az biztosnak tűnik, hogy a legvastagabb és legvékonyabb famaradvány kihegyezése eltérő indokkal történt. A vastag karó - több másikkal együtt - valószínűleg az elem biztos tartását biztosította a kútgödörben, a másiknak pedig talán a fonat vízszintes rögzítésénél volt szerepe. 2

9 Vizsgálati eredmény a Dunavecse-Temető-dűlő lelőhelyen feltárt famaradványok elemzéséről. KJM. Régészeti Adattár 2008.2467.' 3

0 Ezen az omladékon két pénzt találtunk, az egyik Antonius Pius (138-161) dupondiusa, a másik pedig 1. Károly (1308-1342) 1320-as években vert ezüstdénáija. 3

1 Ezek olyan ritkásan jöttek elő, hogy leginkább csak felülről lehullott, vagy az idők folyamán lesüllyedt vesszőkre, karókra tudtunk gondolni, nem pedig egy felsőbb béléselemre, mivel nem rajzoltak ki semmilyen értékelhető formát.