Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)

Mészáros Mónika - V. Székely György: Egy Árpád-kori település (Dunavecse-Temető-dűlő) kútjai

Egy Árpád-kori település kútjai 7 Mint az a felsorolásból is látható, az utóbbi néhány év bőségesen gazdagította a feltárt kutak számát, feldolgozásuk és közzétételük azonban csak a következő években várható. Talán ezért is jelenthetnek a kutatás számára újabb adalékot az épülő M8-as gyorsforgalmi út Dunához legközelebb eső, dunavecsei szakaszán 2004-ben feltárt Árpád-kori település most ismertetésre kerülő kútjai. A település kútjai Az Árpád-kori település keleti szelvénye („A" terület) több nagyméretű gödröt tartalmazott, melyeket víz nyerése céljából ástak a falu lakói. Ezek közül öt (150., 204., 227., 229., 520. objektum) a néprajzi szakirodalomból is ismert kopolya vagy itatógödör lehetett, melyeket állatok itatására használtak. A feltárás egy későbbi szakaszában azonban három, a fentiektől eltérő mélységű, formájú és rendeltetésű kút (211., 230., 250. objektum) is előkerült. Ezek közül kettő vesszőfonatos bélésű, egy pedig vesszőfonatos kávájú, de deszkából ácsolt szerkezetű volt, s így minden bizonnyal emberi fogyasztásra is alkalmas víz nyerésére szolgáltak. A humusztalanított felszín legmélyebb pontján, egymás közelében, egy csoportot alkotva kerültek elő, míg a homokos-agyagos altalajba mélyülő kopolyák kissé szórtabban, egymástól nagyobb távolságra helyezkedtek el. A vesszőfonatos bélésű kutak (211. és 230. objektum) 211. objektum (I-II. tábla): Méretei: H.: 360 cm, Sz.: 340 cm, M: 250 cm (a bontás alja) Az objektum lekerekített sarkú, négyzet alakú, középbarna színű humuszoshomokos betöltésü, nagy méretű folttal jelentkezett a nyesett felszínen, környezetétőljói elkülönülve. A metszetfal tanúsága alapján a feltöltődés csak a felső 80 cmen volt szerves anyaggal teli homokos, kevert, lejjebb iszaposabb jellegűvé és agyagosabbá vált. A metszetet sűrűn csíkozták az ívelt vonalú bemosódások szürkés és sötétebb barna rétegei, egymással váltakozva. A jelenkori járószinten szántás által bolygatott, lefelé haladva egyre nagyobb szemcséjű és egyre nedvesebb rétegződés kb. 2 m mélyen egy eltemetett, fekete színű őshumuszba váltott, s a kút kiásott alja ebbe mélyedt. Itt a kút betöltése világosbarna színnel és laza betöltéssel vált el az altalaj sötétebb, tömörebb anyagától. A betöltés egyes rétegeinek alját egy-egy kő, illetve állatcsont jelölte ki a felső kétharmadban, ami azt bizonyítja, hogy a gödör feltöltődése hosszabb időn keresztül fokozatosan történt. A kibontott objektum fala a felső 120 cm-en tölcséresen és enyhén lépcsőzetesen szűkülő, majd 2

5 HONTI Szilvia - NÉMETH Péter Gergely 2002. 30. Összesen 12.200 m

2-en tártak fel objektumokat a rézkortól a középkorig terjedő időszakból. Az ásatok csak annyit közölnek, hogy két deszkabéléses középkori kút került elő a legfiatalabb korszakból.