Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)

Mészáros Mónika - V. Székely György: Egy Árpád-kori település (Dunavecse-Temető-dűlő) kútjai

6 Mészáros Mónika - V. Székely György nyomvonalán a Muhinál

6, Szihalomnál

7 és Karácsondnál

8 lezajlott ásatások, az Ml-esnél (a Győrszentiván és Hegyeshalom közé eső szakaszon) a Lébény-Billedomb

4 és a Mosonmagyaróvár-Mosonszolnoki pihenő

1

0 névvel jelölt lelőhelyek a legjelentősebbek a régészeti korú kutak alaposabb megismerése szempontjából. Ugyancsak fontosak a Levélnél (Ml-es és M15-ös autópályák csomópontja)

1

1, Gyomaendrődnél

1

2, Mosonszentmiklósnál

1

1 és a Levél-Tízholdasok

1

4 lelőhelyen feltárt középkori objektumok is. Árpád-kori kutak az M5-ös autópálya nyomvonalán is kerültek elő: Bács-Kiskun megyében a Kiskunfélegyháza-Halesz

1

5 Árpádkori lelőhelyen, valamint a nyomvonal Csongrád megyei szakaszán a Csengele 12/16. számú lelőhelyen

1

6, a Kiskundorozsma-Daru-halom-dülő II. lelőhelyen.

1

7 Ugyancsak gazdag volt kútleletekben az M7-es autópálya tervezett nyomvonalának Somogy megyei szakasza is. Az Ordacsehi-Bugaszeg'

8, Ordacsehi-Csereföld

1

9, Tikos-Nyárfás-dülő (M7/S-43.1h.)

2

0, Fonyód- Bézsenypuszta (M7/S-33. lh.)

2

1, Balatonkeresztúr-Réti-dülő (M7/S-35 lh.)

2

2, valamint Balatonlelle-Országúti-dülő és Balatonlelle-Felső- Gamász (M7/S-16-17 lh.)

2

3 feltárásain kerültek elő Árpád-korinak meghatározott kutak, míg pl. Balatonkeresztúr- Réti-dűlő (M7/S-35 lh.)

2

4, illetve Balatonboglár-Berekre-dűlő

2

5 lelőhelyen kerültek elő középkori kutak maradványai. 6 GRYNAEUS András 2003. 255-264.; uő. 2004. 187-194. 7 NAGY Ágnes 2003. 346. (Váradi Adél feltárása) 8 FODOR László 1996. 80. 9 TAKÁCS Miklós-T. NÉMETH Gabriella 2003. 97-139. 1

0 NAGY Ágnes 2003. 346., a feltárás még publikálatlan, a szerző Tomka Péter szóbeli közlésére hivatkozik. 1

1 T. SZŐNY1 Eszter 1996. 39. 1

2 JANKOVICH B. Dénes 1994. 69. (csak felsorolás szintjén említi meg a kutat, szerkezetére nem tesz utalást) 1

3 PINTÉR László 1996. 18. 1

4 F1GLER András 1997. 92. (csak zárójelben említi a kutat, szerkezetére nem tesz utalást) 1

5 SOMOGYVÁRI Ágnes 2003a. 5-18.; uő. 2003b. 187-195. 1

6 BALOGH Csilla - TÜRK Attila 2005. 204. 1

7 PALUCH Tibor - SZALONTA1 Csaba 2004. 293-294. 1

8 GALLINA Zsolt - HONTI Szilvia - KISS Viktória - NAGY Ágnes - NÉMETH Péter Gergely - SEBŐK Katalin - SOMOGYI Krisztina 2002. 18. A lelőhelyen négy XII-XIII. századi kutat tártak fel, ezek közül egyben volt megfigyelhető deszkaszerkezetes bélés, amely 7 elemből állt, mindkét oldali bemetszéssel kialakított csapolással összeillesztve. " SOMOGYI Krisztina 2002. 23. Az Árpád-kori telepobjektumok felsorolásakor egy kútról is említést tesz. 2

0 NÉMETH Péter Gergely - SIKLÓSI Zsuzsanna 2004. 47. A lelőhelyen főleg Árpád-kori és késő középkori objektumok kerültek elő. Öt kutat is találtak, melyek feltárásakor több kút alján egy kör alakba rendezett karórendszert és köztük vesszőfonás nyomát figyelték meg. 2

1 GALLINA Zsolt 2004. 36. A lelőhelyen kilenc régészeti korszak 1620 objektumát tárták fel, többségük XI-XII. századi volt. „Napvilágra került egy faszerkezettel bélelt kút is, aminek négy, egymásba csapolt deszkasora őrződött meg." 2

2 FÁBIÁN Szilvia 2004. 14. Leírása szerint az egyik ház környezetében két, 2,5 illetve 3,5 m mély, felülnézetből kerek, függőleges falú kutat tártak fel. 2

3 SOFALVI András 2004. 22. A feltárt kutak észak-dél irányban húzódtak a lakóházaktól keletre, mélységük 3,20-4,50 m között mozgott, faszerkezet nem volt bennük. 2

4 FÁBIÁN Szilvia 2004. 14. Leírása szerint: „a késő középkori kutak formája enyhén négyszögletesedő volt, mélységük 2-2,5 méter között változott, aljuk kődarabokkal volt kirakva, de sok téglatöredék is előkerült belőlük."