Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)
Wicker Erika: A XVII. századi adai kincslelet halántékdísz-fülbevalópárjai
58 Wicker Erika tes üvegberakás volt, kiesett. A középről küllőszerüen kiinduló, kis hengerekből álló nyolc pánt hét mezőre osztja, melyek közepén kiemelkedő, filigrános gúlarozetták vannak. Hátlapjának közepén filigrános rozetta, kétoldalt és alul egy-egy fél rozetta, a hátlap többi része filigránkör-hálós. Átm.: 5,2 x 6,6 cm (VI-X. tábla). 1 7 A két fülbevalópár szinte teljesen megegyezik. Mindössze két eltérés fedezhető fel köztük: a nagyobb ékszerpár előlapján a négyzetes üvegberakást övező kis hengerek és a filigrános rozetták között egy-egy vízszintesen elhelyezett kis henger is van, továbbá a kisebb fulbevalópár hátlapján hiányzik a központi rozettát kísérő három fél rozetta. Méretbeli különbségük is ebből adódik. A katymári XVII. századi üreges lunula alakú fülbevaló feldolgozásakor röviden tárgyaltam az adaihoz hasonló korong alakú fülbevalókat is, mivel azok előill. hátlapjának jellegzetes díszítése, a négyzetes üvegberakás és a filigránkör-háló a lunula alakú fülbevalók közül egyedül a katymárin jelenik meg. 1 K Tekintve, hogy a közelmúltban újabbakkal gyarapodott a korongos fülbevalók száma, részletesebb elemzésük immár elvégezhető. (Van a korabeli szerbiai korong alakú fülbevalóknak egy másik típusa is, melyek díszítése eltér az itt tárgyaltaktól: előlapjuk gyakran koncentrikus körökből vagy középről sugarasan kiinduló pántok alkotta rozettadíszböl áll. Karikájuk többnyire hasonlóan visszapödrött, flittercsüngőik - ha vannak, - nagyok, hangsúlyosak, áttörtén díszítettek. E fülbevaló-halántékdíszek elsősorban Koszovó területéről ismertek. 1") Ma már úgy látom, nem a katymári ékszer az átmenet az üreges lunula és korong alakú fülbevalók között; sokkal inkább tekinthető annak a biztosan kincsleletből származó Glogonj/ galagonyási példány és a makói fülbevaló, melynek pontos leletkörülményei és esetleges kisérőleletei ismeretlenek. E fülbevalók teste üreges ugyan, de már nem lunula formájúak, hanem inkább - a karikarésznél egyenesen vágott - kör alakúak. Díszítésük pedig szinte teljesen megegyezik a ténylegesen lapos korongos fülbevalókéval. A Glogonj/galagonyási példány üreges korong alakú, felső részén egyenesen vágott, körzáródású karikás, kétsoros hengerdíszes peremű, kétsoros flittercsüngős ezüst fülbevaló. Előlapjának közepén egy félgömbből sugaras vonalak indulnak ki, a perem belső oldala mentén öt hasonló félgömb. Hátlapja filigránkör-hálós. Átm.: 4,4 cm (XI. tábla l). 4 0 A szórvány makói fülbeva3 7 WICKER Erika 2005. 19-20., IV. t. 27-28.; A nagyobb fülbevaló hátlapjának ill. a kisebb előlapjának fotója megjelent: VASTAG János 2005. 10.; Újságcikk: Zagonetni nakit iz Ade. Vjesnik u Srijedu 1967. 19. sz. 6. 3 8 WICKER Erika 2005; A korongos fülbevalók általánosan „üreges korong alakú"-ként való megjelölése azonban tévedés: ténylegesen üreges csak a makói és a Glagonj/galagonyási példány, az összes többinek teste két részből összeillesztett, lapos korong alakú. A tévedést jelen tanulmányban korrigálom. 3 9 Néhány példa: BAJALOVIC-HADZI-PESIC, Marija 1984. XXVIII. t. 2-4., XXIX. t. 2-3., XXX. t. la-b, 2.; RADOJKOVIC, Bojana 1969. 183-187. kép; A hasonló díszítésű XVI-XVIII. századi gyűrűk lelőhelye sajnos ismeretlen. BAJALOVIC-HADZI-PESIC, Marija 1984. XLVIII. t. 2-3. 4 0 WICKER Erika 2005. 9., 20., V. t. 31.; A kincslelet előkerülési körülményei, pontos összetétele ismeretlenek, Torontál vármegye alispánja szolgáltatta be 1897-ben. A Magyar Nemzeti Múzeum a fülbevaló mellett ma már csak egy préselt ezüstlemezes, flittercsüngős övrészletet őriz. GERELYES Ibolya 1994. 45., 68-69. és 24/b-c kép; Az övrészlet teljesen azonos a dubováci 18. századi diadémokkal (BIRTASEVIC, Marija 1961. 42-43., Kat.sz.: 10-13., II. t. 1-2, III. t., IV. t. 1.).
