Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)
Wicker Erika: A XVII. századi adai kincslelet halántékdísz-fülbevalópárjai
A XVII. századi adai kincslelet halántékdísz-fülbevalópárjai 59 ló ugyancsak üreges korong alakú, felső részén egyenesen vágott, körzáródású karikás, hengerdíszes peremű, flittercsüngős ezüst fülbevaló. Előlapjának közepén négyzetes foglalatban üvegberakás, körülötte négy kis henger által tagolt öt mezőben öt félgömb. Hátlapján fíligránkör-hálós minta. Átm.: 4,5 cm (XI. tábla 2). 4 1 A katymári, a Glagonj/galagonyási és a makói példányok további közös jellemzője, hogy peremüket nagy flittercsüngők díszítik, ami kevéssé jellemzi a korongos fülbevalókat. Az általam ismert lapos, korong alakú fülbevalók száma jelenleg 27, köztük 11 pár. Ismertetésüket 4 2 előkerülésük dél-északi iránya szerint, az alábbi csoportosításban közlöm: Bosznia, Közép-Szerbia és Koszovó ill. Al-Duna és Bácska (térkép). Bosznia területéről egyetlen analógnak tekinthető példányról tudok: Grborezi középkori temetőjének egyik sírjából korong alakú, felső részén egyenesen vágott, körzáródású karikás, gömbgúla-díszes peremű ezüst fülbevalópár került elő. Előlapját egy középső nagyobb félgömb köré csoportosított öt ill. hat kisebb félgömb díszíti. A hátlapok díszítéséről nincs információm. Átm.: 4,6 x 4 cm (XIV. tábla 1). Az ékszer XIII. századi datálása túlságosan korainak tűnik. Tekintve, hogy a temetőt a XV. századig használták, véleményem szerint a fülbevaló a legkésőbbi sírok egyikének lelete, viszont biztosan a legkorábbi korong legalábbis ahhoz igen hasonló - alakú példány. 4' Közép-Szerbia és Koszovó területéről öt fülbevalópárt és egy szóló példányt ismerünk, ezek mindegyike már a XVI-XVII. századra datálható: A pec-i fülbevalópárok a fentebb már említett kincslelet részei voltak. Egyikük korong alakú, körzáródású karikájú, gömbsordíszes peremű, ezüst fülbevalópár. Mindkét oldala a karika alatt ívelten vágott. Előlapjának közepén magas foglalatban négyszögletes kő. Körülötte négy vékony pánttal öt sávra osztott mezőben öt félgömb. Hátoldalán fíligránkör-hálós minta. A belső részt vékony drótból hajlított karikás sáv, ezt gömbsordísz zárja. Átm.: 5 x 3,5 cm (XV. tábla 2). A másik szintén korong alakú, körzáródású karikájú, gömbsordíszes peremű, ezüst fülbevalópár. Előlapja a karika alatt kissé ívelten, hátlapja egyenesen vágott. Előlapján kiemelkedő rozetta és körülötte négy pánttal öt sávra osztott mezőkben öt félgömb. Hátoldalán fíligránkör-hálós minta. A belső részt széles, váltakozó filigrándrótosgranulált sáv zárja. Átm.: 5,5 x 4 cm (XV. tábla l). 4 4 4 1 WICKER Erika 2005. 10., 21., VI. t. 37.; A ffilbevalót a Maros partjának oldalában találtak 1932-ben, pontos leletkörülményei és esetleges kíséröleletei ismeretlenek. GERELYES Ibolya 1994. 45., 68. és 24/a kép; Korát a leírásban XVII. századinak, a képek jegyzékében XVII. század véginek határozta meg. 4 2 Az ékszerek leírását nagyban megnehezíti, hogy sok esetben rossz minőségű fotók, rajzok álltak csak rendelkezésemre. Ezért előfordulhat, hogy a leírás egyes részletei esetleg pontatlanok. 4 3 BESLAGIC, Sefik 1964. XLI. és XVIII. t. 1-2.; RADOJKOVIC, Bojana 1969. 331., 349. és 61. kép; WICKER Erika 2005. 11., 21., V. t. 33. 4 4 RADOJKOVIC, Bojana 1968. 97-98. és 1-2. kép; WICKER Erika 2005. 8., 22., VII. t. 40^41.
