Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)

Wicker Erika: A XVII. századi adai kincslelet halántékdísz-fülbevalópárjai

A XVII. századi adai kincslelet halántékdísz-fülbevalópárjai 55 zadi magyar királyok vereteiböl álló éremlelet

2

2 - is túlnyomórészt a Bács-Bodrog vármegyei Történelmi Társulat régészeti tevékenységének köszönhetőek.

2

. Másfelől Ada nevű középkori település nem létezett, a mai Ada környezetében viszont több középkori faluhelyről is tudomásunk van, melyek pontos azonosítása még nem történt meg. A zentai múzeum kiállításvezetője a lelet bemutatásánál az „Ada /Peszér/" megjelölést használja. A középkori Peszér nagy valószínűséggel Zenta és Ada határainak találkozásánál volt. A szabadkai náhijébe sorolt falut 1570-ben már balkáni eredetű rácok-vlahok lakták; az azévi defter a 17 adózó család családfője, annak fia és testvére nevét is feljegyezte.

2

4 Ekkoriban nagyobb település volt, mint Zenta, és „virágzó helység lehetett", mert 1580-ban 20, 1590-ben pedig 23 adózó házat jegyeztek fel a defterek. 1662-ben „posesió deserta "-ként jelölik, és többé nem is települt be.

2" Szekeres László szerint az egykori Peszér településsel vagy a két bátkai lelőhely egyike, a délebbi azonosítható, ahol XIV-XV. századi sírok is előkerültek, vagy az Ada tiszaparti. Utóbbi helyen, „a falu északi részén, pontosan meg nem határozott helyen, az Ada-zentai út és a Tisza közötti területen 1897-ben régi templom romjait állapították meg. "

2

6 Iványi is tudott arról, hogy „ Pusztatemplom határrész van a Zenta felőli országút mellett a Tisza felé eső részen ",

2

7 mely nevét feltehetően erről a templomról kapta. Szerinte viszont ezen a területen egy Asszonyfalva nevű település volt, melyet egy XVI. század közepi térképen Azomfal néven Petzér alatt és Petlek mellett tüntettek fel. A valahol Ada táján keresendő településről Iványi úgy tudta, hogy „a török defterekben nem található".

2* Engel Pál szerint azonban Asszonyfalva 1578ban Petrovoszelo=Petrovce néven a szegedi náhijébe tartozott, ekkor 18 adófizető 2

2 A leletről rövid tudósítás jelent meg a társulat Évkönyvében, szerzője nem ismert: —: Bácskai éremleletek (Ada, Apatin). BBvmTTÉ 1918. 33. évf. 20-21. 2

3 A Bács-Bodrog vármegyei Történelmi Társulat régiséggyűjteményének 1944-ben, a zombori múzeum számára leltározott anyagában Adáról csak két, e korszakhoz köthető lelőhely ismert: Nagy Lajos tanító, társulati tag 1900-as évek eleji ásatásaiból, gyűjtéseiből a Komlósi-féle és a Horváth-Meller-féle téglaégetőben Árpád-kori, utóbbiban középkori leletek is előkerültek. Pontos helyüket még nem sikerült kikutatnom. A zombori múzeum 1944-ben leltározott anyagáról készült kartonok a Magyar Nemzeti Múzeum fotótárában vannak.; A leletekről röviden tudósít a társulati évkönyv 1906. évi 22. évfolyamának 1. füzete a 44. oldalon. 2

4 Lazar Radinko primikür, fia Vuk, fia Dimitre, Ilija Nikola, fia Icvetko, Jovan Petre, Csórity Márton, fia Máté, Petre Vujin, fia Vuk, Ivan Jovan, Nika Jako, Lukacs BrankoJovan Radul, fia Gyuragy, Bucsko Szubota, Milos Pop, Ivan Viracsar [Vracsar], fia Gyuragy, Mihal Gravar, Petre Lazar, Gyuragy Tomas, testvére szaka, Dimitre Ivanics, testvére Marko, Braton Bosko. KÁLDY-NAGY Gyula 2008. 140-141.; A felsoroltak közül esetleg Csórity Márton és fia Máté lehetnek (részben) magyar származásúak. 2

5 IVÁNYI István I. 1909. 103.; Engel Pál az 1578. évi defterben 20 hánéval felvett szegedi náhijebeli települést Ada északnyugati részére teszi. ENGEL Pál 2000. 2

6 SZEKERES László 1971. 103.; Hivatkozásként a BBVmTTÉ XIII. 1897. 128. oldalt jelöli meg, a hivatkozott idézet azonban a 123. oldalon van: DUDÁS Gyula 1897. 123.; Ugyanezen lelőhelyről öt év múlva csak szűkszavúan ennyit jegyeztek fel: „Ada. Templonrom ". ROEDIGER Lajos 1902. 225.; Mivel mindkét helyen Fridrik Tamás neve szerepel, biztosan ugyanarról a templomról van szó.; SZEKERES László 1983. 18—19., 44.; A két bátkai lelőhelyet említi, Peszért azonban nem: Uő 1971. 101-102. 2

7 IVÁNYI István I. 1909.2. IVÁNYI István I. 1909. 3.; Uő II. 1909. 34.; A Vajdaság autóstérképén Ada középkori előzményeként az „Aszszonyfalva" megjelölés áll. Délvidék. VajdaságVojvodina. Autóstérkép. 1:280 000. Topográf Térképészeti Kft.