Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)

Wicker Erika: A XVII. századi adai kincslelet halántékdísz-fülbevalópárjai

56 Wicker Erika háztartása volt, mai neve Backo Petrovo Selo/Péterréve. (Ennek igencsak ellentmond, hogy térképén a mai Ada helyén jelöli Péterrévét, Asszonyfalvát azonban Moholtói délnyugatra, a tényleges mai Backo Petrovo Selo/Péterréve helyén. Ugyanakkor, ahogy lentebb látható, Petarint is Péterréveként jelöli.)

2

9 A mai adai határban azonban volt egy másik település is, melyet - nevük azonos jelentése miatt - Ada közvetlen elődjének tarthatjuk. Ada neve ugyanis nagy valószínűséggel a török „hada" szóból származik, és úgyanúgy „sziget" a jelentése, mint az Osztrova elnevezésnek. Iványi szerint „a cseh Osztrova vagy a török Ada nevű helység csak a török hódoltság végével keletkezett; a török defterekben sem fordul elő a neve. "

3

0 Más vélemények szerint viszont Osztrova Petarin néven a török korban - és ebből következően a középkorban is - lakott település volt. A szegedi nahijébe tartozó „Petarin falu neve másként Osztrova volt [...]. Zentától D-re, a Tisza jobb partján, az Osztrova ér mellett fekvő Ada község neve alatt is olvasható zárójelben az Osztrova megjelölés is (Id. Lipszky térképén). [...] A timár defterben 2404 akcse jövedelemmel bejegyzett Petarin falu szultáni hászbirtok volt. "

3

I Iványi Petarint nem, de a hasonló nevű - és nagy valószínűséggel vele azonos - Petrina települést említette: „Az 1699. évi török határmappán Bessier bara (Peszér) alatt egy Petrina falu van feltüntetve, mely templommal is van jelezve; alatta Mohol szintén templommal. Ada nincsen megemlítve. - Petrina tehát körülbelül azon helyen volt, ahol ma Ada van. " 3

2 Bár Engel Pál is úgy vélte, hogy az 1578. évi defterben a szegedi náhijébe sorolt, akkor 7 hánés Petarin Adával azonos (a térképen is a mai Ada helyén jelöli), a falu általa közölt középkori magyar neve azonban Péterréve.

3

3 A Petrovoszeloként is ismert, ma Backo Petrovo Selonak nevezett település azonban úgy 12 km-re dél-délnyugatra fekszik Adától, ráadásul köztük van Mohol is. Az adai lelet összetétele és az egyes tárgytípusok feltűnően nagy száma azt sugallja, hogy - ellentétben a hasonló kincsleletekkel, - nem egy család összegyűj2

9 ENGEL Pál 2000; Csánki Dezső is csak annyit tudott, hogy Asszonyfalva „valahol Peszér és Ó-Becse közt fekhetett. " CSÁNK1 Dezső 1894. 142. "'IVÁNYI István I. 1909. 3.; Idéz ugyanakkor olyan véleményeket is, melyek szerint „Osztrova hajdani cseh község volt, a Zenta felőli országin mellett a Tisza felé eső u.n. Puszta templom nevű határrész körül; de az 1530. körül a török által elpusztult, a lakosság pedig az Osztrova-bara posványságából kissé kiemelkedő partra menekült s itt rejtőzött el földalatti üregekben. " Uo. 2. 3

1 KÁLDY-NAGY Gyula 2008. 31.; Petarin akkori lakóit az 1570. évi defter név szerint is felsorolta: Dejan Rajak, testvére Szubota, Gyurica Benedik, fia Isztepan, Petre Milcsity, testvére Icvetko, Rajity Petre, testvére Mihacs, Szubota Danajko, testvére Isztepan. A családok száma: 5. A jövedelem a dzsizje-adóval együtt: 2405 akcse. Uo. 30.; Káldy-Nagy megjegyzi még: „Meg kell említenünk, hogy Iványi azt írta: 'Petrina tehát körülbelül azon a helyen volt, ahol ma Ada van ' [•••], de Petarin nevét nem ismerte. " Uo. 31. 3

2 IVÁNYI István I. 1909. 104. 3

3 ENGEL Pál 2000.