Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)

Wicker Erika: A XVII. századi adai kincslelet halántékdísz-fülbevalópárjai

A XVII. századi adai kincslelet halántékdísz-fülbevalópárjai 53 katymári üreges lunula alakú fülbevalóval (harmadik párhuzamuk lelőhelye sajnos ugyancsak ismeretlen). Három korong alakú, filigránkör-hálós, négyzetes üvegberakásos, flittercsüngős haj- ill. melldísz mellett egy - fülbevalópár összekapcsolására szolgáló - díszes láncból, hét díszes rezgőtűből, két gyűrűből és valamilyen ékszer két csüngőjéből állt a kincslelet. A pénzek 1581-1662 között vert lengyel, francia, porosz és lotharingiai érmék voltak. " Míg ezek teljesnek tekinthetők, a mai Szerbia területéről olyan kincsleletek is előkerültek, melyek ma már csak töredékesen vannak meg, XVII. század végi datálásuk többnyire tárgytipológián alapul. Ismeretlenek az előkerülési körülményei és teljes összetétele annak a Tomasevac/tamáslakai leletnek, melyből egy fülbevalópárt, két ezüst melltűt, négy díszes fejű tűt, két gombot, egy gyűrűt és selyemszalag-foszlányokat „ 1894-ben szerzett meg hivatalosan a (magyar - WE) n. múzeum. "

1

3 Azóta még e tárgyak jó része is elveszett.

1

4 Hasonlóan nem tudjuk, miből állhatott Glogonj/galagonyási lelet, melyet Torontál vármegye alispánja szolgáltatott be Budapestre, a nemzeti múzeumba: a ma is meglevő fülbevaló és egy flittercsüngős övrészlet bizonnyal csak elenyészően kis töredéke az eredeti kincsnek.

1" Impozáns nagysága és ékszereinek szépsége ellenére tudományos szempontból sajnos kevéssé elemezhető a Dubovac/dunadombói kincslelet. Állítólag jó száz évvel ezelőtt a Vrsc/verseci múzeum igazgatója ásta ki a Duna partjából, összetétele azonban rendkívül vegyes: a lelet darabjai (ruhadíszek, csüngők, fülbevalók, diadémok, tűk és az egyetlen gyűrű) a késő antik kortól egészen a XIX. századig terjedő időszakot képviselik. Ha igaz is az a feltételezés, hogy a tárgyak részben egy vagy több temetőből származnak, részben pedig falusi parasztoktól gyűjtötték öszsze őket,

1

6 nem ad választ arra, ki, mikor, miért gyűjtötte és rejtette el a több korszakból származó ékszereket. Ugyanebbe a körbe tartozik két magyarországi lelőhelyű lelet is. Battonyán faültetés közben ékszereket és érméket találtak. A Magyar Nemzeti Múzeumban ma meglevő két tűs-láncos fejdísz bizonnyal csak egy része az egykor elrejtett ékszereknek, s az 1684. évvel záródó 165 éremnek is csak egy része jutott a múze1

2 A lelet 1969-ben került a Belgrádi Városi Múzeumba. BAJALOVIC-HADZI-PESIC, Marija 1984. 52., 135— 138., LIV-LIX.; Az LIV. és LVI. táblák felirata tévesen XVIII. századot jelöl. Uo.; A katymári fülbevaló másik analógiájaként jelzett fülbevalópár leírása és fotója: Uo. 115., XXVII. t. 1

3 KÖVÉR Béla 1897. 246-250. 1

4 GERELYES Ibolya 1994. 46., 69.; 16-18. ábra; Tomasevacról 1960-ban a Novi sadi múzeumba került egy fülbevaló. BIRTASEVIC, Marija 1961. 35. j., 48.; Nincs jelenleg információm e tárgy pontos képéről, leletkörülményeiről, és arról sem, kapcsolatba hozható-e az ún. tomasevaci kincslelettel. 1

5 GERELYES Ibolya 1994 45., 68-69. és 24/b-c kép. Az övrészlet teljesen azonos a dubováci XVIII. századi diadémokkal (BIRTASEVIC, Marija 1961. 42-43., Kat.sz.: 10-13., II. 1. 1-2, III. t., IV. t. 1.). 1

6 BIRTASEVIC, Marija 1961.; A dubováci leletet röviden ismerteti GERELYES Ibolya 1994. 44.