Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)

Schön Mária: A hajósi sváb gyermeknyelv

392 Schön Mária Meg kívánom jegyezni, hogy a mindennapokban használt gyermekkori nyelvezetnek a kutatásával alig-alig történik próbálkozás. A kutatás inkább elméleti nyelvészeti kérdésekkel foglalkozik. Ezenkívül rendkívüli érdeklődés kíséri a gyermeki világ költészetét, tehát a mondókák, játékok, gyermekdalok, mesék stb birodalmát. Azt, hogy egy-egy közösségnek milyen egyéni és eleven a nyelvhasználata, mutatja például Csete Balázs tanárnak a jászkiséri iskolásgyermekek körében végzett gyűjtése. Úgy vélem, más települések gyermeki közösségeiben is hasonlóan izgalmas nyelvi felfedezőutakat lehetne tenni. A HAJÓSI SVÁB GYERMEKNYELV JELLEMZŐI Hajós lakossága új hazájába az 1720-as években Felső-Svábországból (Oberschwaben) települt át, ahonnan magával hozta sváb anyanyelvét. Az itt bemutatott nyelvi példák jól tükrözik az alemann-sváb nyelvjárás sajátosságait. Most azonban nem a nyelvjárás egészét, hanem pusztán a hajósi gyermeknyelvben megnyilvánuló néhány jellemzőt szeretném bemutatni - a teljesség igénye nélkül. A gyermeknyelv közös sajátossága minden népnél a kicsinyítés. Falunkban

2 a kicsinyítőképző egyes számban a -le, mely azonban a mondat közben -li alakra változik, többes számban pedig a -/a:

3 Katz (macska) > Kätzle, Kätzla, Hand (kutya) > Handle, Handia, Bitach (könyv) > Biachle, Biachla, Wuscht (kolbász) > Wischtie, Wischtla, Flascha (fiaskó) > Fläschle, Fläschla, Luft (levegő) > Liftle, Liftla, Judit > Juditle, Juditla, Franz (Ferenc) > Fränzle, Fränzla. Bármilyen nemü az alapszó - hímnemű, nőnemű vagy semleges nemü -, a kicsinyítőképző hozzátoldásával a főnév mindig semleges neművé válik. Néha, főleg az -a és az -/ végű főnevek kicsinyítésekor, a képzőnek egy hoszszabb változata kerül a szótőhöz: egyes számban -ile, többes számban -ala: Vogl (madár) Vegile, Vegala; Leffl (kanál): Leffile, Leffala; Engl (angyal): Engile, Engala; Wedl (farok): Wedile, Wedala; DeckI (fedő): Deckile, Deckala; Kuche (konyha): Kichile, Kichala; Stuba (szoba): Stibile, Stibala; Taschka (táska): Täschkile, Täschkala; Pflamm (szilva): Pflammile, Pflammala; Hans (János): Hansile. Egyes főneveken megjelenhet bármelyik a két képző közül, a rövidebb illetve a hosszabb változat. Ilyenkor egye számban az -/'-, többes számban az -a hozzátoldásával fokozottan kedveskedő hangulatú szó lesz a végeredmény. Ily módon becéző ill. fokozottan becéző, fokozottan kedveskedő alakpárok alakíthatók ki: Biable - Biabile / Biabala (fiúka), Handle - Händile, Händala (kezecske), Eigle Eigile, Eigala (szemecske), Kendle - Kendile, Kendala (kisgyerek), Gwändle Gwändile, Gwändala (ruhácska), Handle - Handile / Handala (kiskutya), Nisle 2 Hajós 2008. július 1 -jétől város. A dolgozat írásakor még község volt. 3 A szóvégi -e, -i és -a hang átváltozása egymásba nemcsak a főneveknél tapasztalható és nemcsak a kicsinyítés esetében, hanem szélesebb körben minden szófajnál jellemző a nyelvjárásban.