Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)

Bereznai Zsuzsanna: Egy hajósi sváb legényke cselédsora a Bácskában (1938-1940)

Egy hajósi sváb legényke sorsa a Bácskában 369 adni. Megtanítottak arra, hogy a gyereknek mit kell egy felnőttnek adni. Tanuljunk mórest! Mire hazajövünk, munkára képzett emberek legyünk! A kisbéres mindennapi munkája Huber Jakab tanyáján pontosan megegyezett azzal a tevékenységgel, melyet a szomszédos Ott Ede tanyáján kellett folytatnia. Egyetlen kivétel volt mindössze: a kisbéresnek a sertések reggeli őrzése és behajtása kapcsán váltása volt: a gazda fia, amikor kiment a tehenekkel, felváltotta Kübler Istvánt, átvette tőle a disznóőrzést. Én onnan lettem kiemelve, és gazdasági munkát kellett csinálni. A gazdacselédek helyzete A cselédekkel való bánásmód A kisbéres Évi Basl (Éva néni) és Jakob Vettr (Jakab bácsi) néven szólította a gazdát és a gazdasszonyt. Őt mindenki Stefinek szólította, de nem hajósi néven, mert Hajóson az Istvánt Pistának becézték. Kübler István becsületes gazdának tartotta második munkaadóját, aki emberségesen bánt a cselédekkel: itt több emberséget mutattak a cselédek irányában, mint az előző cselédtartó gazda és családja. A cselédtartó gazda és családja egy asztalnál étkezett a cselédekkel, mindenki ugyanazt az ételt fogyasztotta. Éppen úgy ettünk, mint egy család. Egy asztalnál. Kolbász is volt, sonka is volt. Sose felejtem el, mikor szalonna volt, nagyon emlékszem még rá, volt szalonna is, akkor volt túró, lekvár... Kevés szőlője volt, de egy üvegből ittunk. Egy fajtát. Ott nem csigert kaptak a cselédek. Ez nagy szó volt. Ha kedvezőtlen volt az időjárás, a cselédet nem kényszerítették a kinti munkára. A másik gazdánál a kanásznak mindig ki kellett hajtani, mert az volt mindig az utolsó, az asztalnál is ... De itt nem, a gazdasszony nem engedte, mert jó asszony volt az Éva néni. Jött oda hátra velem beszélgetni, vicceket mondott. Egyszerű parasztasszony volt. A kislegénynek itt nem kellett testi fenyítéstől, megalázó beszédtől tartania. Nem bántottak. Még vasárnaponként is elengedtek haza, és inkább ők végezték a munkát. Hát, ha nagyon akartam ... Hazajöttem a János bácsi, a béres kerékpárjával Hajósra. Vasárnap reggeli után hazajöttem, itt mindenen keresztül, Borota-, Rém-, Csávolyon keresztül. Vasárnap este visszajöttem. A nyári időszakban többször is hazaengedték, ahányszor csak kérte a kislegény.