Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)

Bereznai Zsuzsanna: Egy hajósi sváb legényke cselédsora a Bácskában (1938-1940)

Egy hajósi sváb legényke sorsa a Bácskában 353 A tanyai gazdaság A gazdag vaskúti sváb parasztcsaládnak igen szép nagy háza volt a faluban. Fédérés kocsin jártak, mely elé két szép fekete ló volt fogva. Minden lónak két szerszáma volt: a parádés és az igaszerszám. Ott Ede tanyás gazdának nyolcvan kisholdja volt egy tagban a tanyaház körül. Volt egy házuk a faluban is, de a gazda és felesége hétfőtől szombat délutánig kinn dolgoztak a tanyán, és csak a hétvégére mentek be a faluba. A szántóföldi munkákat - szántást és a vetést - a gazda és a családja végezte, az idénymunkásokkal. De ezen kívül a gazda csak a lovaival foglalkozott, a tanyán más fizikai munkát ritkán végzett. Ha a gazda az őszi vetés során nem akart napszámost fogadni, akkor ő is beállt a munkába. Volt három fogat, ami szántott egyfolytában. Mert úgy volt, hogy a gazda elöl, jött a béres, utána jött a kanász vagy bojtár vagy kisbéres. Aki hát meg tudta ő is fogni az ekét a barázdába, és gyerünk! A lovak már tudták ezt. Akkor is részt vett a gazda a fizikai munkavégzésben, amikor a takarmánybeszállításra került sor. A gazdasszony a szántóföldi idénymunkák mellett még naponta főzött, tehenet fejt. A gazda mindennap lóra ült és körbejárta az egész tanyaföldet és megszemlélte a földeket és az állatállományt, ellenőrizte az idénymunkásokat, valamint a tanyaszomszédokat látogatta. A kommenciós asszony feladatai között ugyancsak ott volt a fejés, a tej feldolgozása, de a baromfit is gondozta, a konyhakertben tevékenykedett, és a főzésben segédkezett. A kanász az istállókat és az udvart tartotta rendben, gondozta a szarvasmarhát és a disznókat, illetve legeltette azokat. A szántóföldi és a szőlőbeli idénymunkákhoz pedig napszámosokat fogadtak fel. A napszámosok szerződésben vállaltak kötelezettséget arra, hogy a gazda hívására kötelesek felvenni a munkát a tavaszi vetés, az aratás és egyéb betakarítási munkák alkalmával. A tanyaföldön termeltek búzát, rozsot, különféle takarmánynövényeket - baltacint, lóherét, bükkönyt, kukoricát -, volt zöldségeskert és néhány nyári almafa is a kertben. A baltacin pillangós növény, melyet az egyik táblában önállóan, a másikban a zab közé vetettek. Tavasszal vetették a zabbal együtt a baltacint. Tehát először bevetették a táblát csak zabbal, utána rögtön még egyszer rámentek a vetőgéppel, és beleszórták a baltacin magot. Ahogy megérett a zab, le lett aratva, akkor a baltacin lett az úr, ő zöldült. Kapott friss levegőt meg mindent, aztán ő újult fel. A következő évben már termésképes volt. A zab korábban megérett, szépen le lett kaszálva, nem géppel, kaszákkal jöttek a napszámosok vagy a részesek, akik szerződésbe ' dolgoztak. Amikor kellett, akkor jöttek. Amikor a zabot learatták, ott maradt a baltacin. A baltacint is levágták a zab aratásánál, de az nem volt baj, mert akkor bokrosodott. Tíz centinél vágták le a