Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)
Fábián Borbála: Kecskemét közvilágítása a XIX. században
328 Fábián Borbála A fenti idézetből is látható, hogy a világítási időben csak minimális változások következtek be. A világítási idő megállapításakor pedig nem vették figyelembe, hogy a lámpák meggyújtásához idő kellett, tehát a valóságban a lámpákat később gyújtották meg. A lámpák eloltási ideje pedig túl korainak mondható, amit főként miután a vasúti közlekedés több kecskeméti életének mindennapi részévé vált érzékeltek. A Kecskemét című lap egiky olvasói levele erről panaszkodik: „Az útcai lámpákra felhívjuk a kapitányi hivatal figyelmét, mert az már mégsem járja, hogy a kora reggeli vonaton elutazók setétben kell botorkálni a körösi utcán levő nyaktörő járdákon. Több világosságot kérünk"f A korai kecskeméti éjszakai világítás nehézségeiről pedig a legátfogóbb képet Gömöry Frigyes adta, s egyben felhívta a tanács figyelmét a szerződési kötelezettségek ellenőrzésének fontosságára is: „ mert a ' lámpáknak estve 5. orakor kezdvén felgyújtogatni, 6. óra előtt soha 's csak utána valamivel végzi be a ' felgyujtásokat; holott pedig a ' szerződvény értelmében November December és Január hónapokon keresztül, esti 5. órától, reggeli 5 óráig kellen a lámpáknak égniők. - Alig van lámpa a ' mely reggeli 4. óráig égne; személyesen tapasztaltam, miszerint már, 2. órakor kezdenek némely lámpák kialaudni, 'Á alig ég több felinél, 3. órakor egész útszák sötétségben állanak 's ha csak a ' bérlés nélkül is mindenkinek világló holdfény nem könyörül éjfél után két órától kezdve még a ' legjózanabb ember is csak bukdácsolva haladhat utczainkon, a 'járatlanabb 's utczáinkat kevesbé ismerő idegen pedig, a ' még most is sok helyen létező utczai hágcsóknak a 'járdákra helyezett részeibe botolva, veszélyes felbukásoknak tetetik ki ", 7 8 A világítási naptárt és a lámpák számát is meghatározta az erre költhető öszszeg nagysága. A város költségeibe, illetve a korábbi világítási rendszer fenntartásának számadási szempontból való ésszerűségébe enged bepillantani a következő jelentés, amit a lámpák számának emelésekor tettek: „a folyó évben a költségvetésben a város világítása czímén 7000 ft van felvéve, a múlt évben a világítás a fenti mérleg szerint 6195 ft 34 krba került, ide számítva a 30 drb új lámpa árát 210 ft és 500 ft petroleum érték, üveges contó — és lámpagyujtó fizetését, egész éven keresztül ha mind a 436 lámpa világíttatnék; de az egész évben nem történik így csak január 1-től május l-ig és Oktbr 1-től Dec. 31-ig, vagy is 7. hónapon keresztül, mert május 1-től oktbr hó l-ig 50 drb lámpa 5 hónapig a városi mükertben van, azokat ott a mulatságot rendezők szokták saját költségükön világítani: és egy lámpa gyújtó kinek fizetése havonként 30 ft ez idő alatt alkalmazásban nincs, ez által a költségvetés javára 5. hónap alatt 15 On ft az 50. lámpa nem világításával legalább 300 ft. Kíméltetik meg; ezen összeget vagy is 450 frtot tehát levonva az előirányzott6905 frból, kerülne a utcza világítása 436 lámpával 6455 fiba; természetes a múlt évi petroleum árt wéve a számítás alapjául" , 7 9 7 7 KECSKEMÉT 1874. szept. 27. 4. s BKMÖL IV. 1609. b. 30/1858 - Gömöry Frigyes, városi föjegyző 1858. jan. 2-án kelt véleménye a közvilágításról. 7 9 BKMÖL IV. 1908. b. 10790/1892-9220/1892.
