Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)

Fábián Borbála: Kecskemét közvilágítása a XIX. században

Kecskemét közvilágítása a XIX. században 321 Közlekedési szempontból pedig még szükségesebb mert ezen utcza az 1: dik és 8

íll

k tizeddel közlekedési vonala, sőt a színház látogatók nagy részének legrövidebb ,. . „43 utja ugyanis . Ezekben a kérvényekben - mint például a fentiben is - olykor kritikát fogalmaztak meg a lámpák elhelyezkedésével kapcsolatban is. Az újabb lámpák azonban nagyobb terhet jelentettek a város háztartása számára is, ezért a Gazdászati bizottmány szerint csupán a téli hónapokban kellene a lámpákat használni.

4

4 A közgyűlés ezt a javaslatot nem hagyta jóvá, mivel „város terjedelméhez és utczáinak nagy számához képest különben is csak 100. lámpa, és így igen kevés éji világítás van alkalmazva, melyek egy része még azon esetben is megtartandó lenne, ha a Gazdászati Bizottmány által véleményezett takarékossági szempont érvényre emeltetnék; mihez képest a csak nagyon kis mérvben eszközölhető módosítás mellett reménylhető megtakarítás bizonytalan eredményeéri ",

4

S Később azonban takarékosságból nyáron csak a lámpák kisebb részét gyújtották meg. A takarékosságra való törekvés nem csak a városi tanácsot jellemezte, hanem a vállalkozót is, aki a fényerővel takarékoskodott. Ha 1867-ben nem történik egy téves tüzriadó, akkor most nem tudnánk, hogy a kecskeméti - és valószínűleg a többi utca - lámpákban kétféle olajat használtak. Ugyanis: „Gaál Péter lámpa gyújtogató kihallgatattván előadta: hogy ők az utczai lámpában naponta petroleumot szoktak égetni, a mellyet e fajú gyengébb olajjal vegyítenek azonban a ' kérdéses eme a' gyengébb nemű olaj el fogyván, az összes utczai lámpákat erősebb olajjal töltötték meg; mem ismerve e nemű tulajdonát csak oly mérvben adva neki tiizet mit szoktak a gyengébbnek, az ekkép adott nagyobb tűz az erős olajat fel szivta s ugy borult lángba az egész lámpabeli olaj, ő az egészet ennek tulajdonítja. " 4

6 - mármint a nagy világosságot. Mivel ebben az ügyben a vállalkozót nem marasztalták el - bár egyébként többször fordult elő, hogy kevesebb olajat adott munkásainak,

4 amiért - ha kiderült, vagyis a lámpagyújtogatók bevallották, akkor - megrovást vagy büntetést kapott. Ebben az esetben vagy a rendőrség nem ismerte fel, hogy az olaj minőségének „lopásáról" van szó, vagy pedig a vállalkozó valóban nem mulasztott, mert ahogy pl. Buda város irataiból kiderült, hogy télen erősebb és drágább - petróleumot kellett használni, mint nyáron.

4' Lehet, hogy Kecskeméten is ugyanígy használták az utcai petróleumlámpákat. 4

3 BKMÖL IV. 1609. b. 305/1866. 4

4 BKMÖL IV. 1605.a 1867.1. 17 kgy9. tétel. 4

5 Uo. 4

6 BKMÖL IV. 1609. b. 1767/1867. 4 BKMÖL IV. 1621. a. 1. sorozat 2209/1868 - „lámpa gyujtogatokra hárítván a bajt - ezeket kik 3 kerületre osztva -- hatan vannak, azonnal elől hivattam, - Í őket mint olyanokat a kik hiányos világítás által a városi közönség érdeke elten elkövetett kihágásról testi büntetésben illethetők - tellyes szigorusággal kérdőre vontam, kik is egyrészről az ólykori rendkívüli nagy szeleknek mondák tulajdoníthatónak a lámpák kialvását, - főleg pedig azzal menték magukat - miszerént a fennt nevezett haszonbérlőtől 3 éjszakára kapják a két éjjelre való lámpa ólajt, — és így az ólaj szűke miatt az éjjeli utsza világítást jól nem kezelhetik. " 4

8 BFL IV. 1002. n 1221/1865. Gyapay Miklós viágítási bérlő tiltakozott az ellen, hogy a tanács nyáron bontsa fel vele a szerződést, mert nyáron: „az éjjelek a legrövidebbek, s a lámpák felgyújtása csak esti 8-9 órakor történik.