Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)

Fábián Borbála: Kecskemét közvilágítása a XIX. században

322 Fábián Borbála A folytonos rendőri őrködés ellenére is előfordult, hogy a lámpák csak pislákoltak, főként ezért is, mert a rendőrkapitányság elsősorban csak a lámpák égését vagy nem égését - ellenőrizte. Akkoriban olykor „ naponkint tapasztalható - volt -, hogy az utczai lámpavilágitás nemcsak a világító lámpák számára, de a szerődésileg meghatározott fény terjedelmére nézve sem felel meg a szerződési pontok kívánalmainak s így a közönség jogos igénynek; mely visszaélésük a lámpabérlőknak legfőkép a mostani sötét estéken tűnik föl egész botrányosságában ",

4

9 A fenti panaszok kiküszöbölése végett 1870-ben az árlejtésen nyertes vállalkozóval próbavilágítást tartottak. A próbavilágítás, amit szakértők férfiakkal és fénymérővel - és természetesen a kiküldött tanácstagokkal - folytattak, meglepő eredményt hozott: a „rossz" világításért mégsem hibáztatható kizárólag a bérlő, mivel a lámpák - amik a város tulajdonai - vannak olyan állapotban, hogy nem képesek jobban világítani. Ezt belátva a kiküldött bizottság tagjai azt javasolták a tanácsnak, hogy következő kötendő szerződés szövegében rögzítsék a lámpák fényerejét is, illetve ennek vizsgálatához egy fénymérő beszerzését is javasolta, s hogy a nyári - csökkentett világítási időszak - alatt a lámpákat kijavítsák. A lámpák állapota igen különböző volt ekkor, ahogy Parragh Gedeon

5

0 tanár úr kimutatta „némelyike 9. némelyike pedig csak 6 gyertya fényét adják-ki, mely különbség onnét ered, hogy az útczai lámpák egy része a ' használat által már tetemessen megrongálva van, mind a ' mellett is azonban a ' bizottság ezen általa tapasztalt fényt is,- a' lámpák jelenlegi minőségét, és a' világításnál eddig tapasztalt hiányokat tekintve - kielégítőnek találta".

5

1 Az 1870-es próbavilágításnak nem lett folytatása, talán, azért mert még évközben a bérlő Karácsony Zsigmond jogait és kötelességeit átruházta a korábbi bérlőre, Klingert Vilmosra. A következő szerződésben viszont rögzítették a lámpák fényerejét 6 gyertyafényben. A lámpák fényereje a beléjük töltött kőolajtól is függött, aminek mértékét olykor a vállalkozók szabták meg. pl. 1879-ben Halasy Gyula nem tartotta meg a szerződésben vállalt feltételt, „ mely szerént a vállalkozó tartozik a lámpamécseket mindennap petróleummal megtölteni: folyó hó 11— 15a 207. lámpamécsek közöl csak a (28 drb) kisebb szerkezetű töltetett meg naponkint, a többi pedig két éjre csak egyszer töltetett meg petroleummal, minek folytán a lámpabelek a kellő világítási fokig föl nem húzattak, mert különben a két éjre egy mécs petróleum nem lett volna elégséges, - és így ennél fogva az éji lámpavilágítás hiányos volt; "

5

2 A sorozatos míg ellenkezőleg télen a felgyujtás már d. u. 4 óratájban veszi kezdetét , és a világítás a fagyok miatt sokkal drágább és finomabb petroleumot is igényel. A nyári és télim utczavilágitásnál ugy áll az arány, mint áll 1 a' 3 hoz más szavakkal: mit a világítási bérlő télen többet fogyaszt, avagy veszít, ezt neki a nyári rövid éjszakákban kel kinyernie, mert a világítási bér télen - nyáron egyenlő. " 4

9 BKMÖL IV. 1609. a. 1869. március 13, 431 t. s|

) Parragh Gedeon (1835-1901) tanár, fizikus, feltaláló. 1857-től a kecskeméti református gimnázium tanára. A Kecskeméti Takarékpénztár, s Gazdasági Gőzmalom és a Kecskeméti Ipar- és Jeeskedelmi Hitelintézet alapítója és igazgatósági tagja. (PÉTERNÉ FEHER Mária - SZABÓ Tamás - SZÉKELYNÉ KÖRÖSI Ilona 1992. 203.) 5

1 BKMÖL IV. 1609. b. 6049/1869 - 5868/1870. 5

2 BKMÖL IV. 1609. a. 687/1879 II. 17.