Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)

Fábián Borbála: Kecskemét közvilágítása a XIX. században

318 Fábián Borbála lánggal ég. Szabadkán már e nemű világítás létrejött, s a lapokban nagy előnyei az olaj lámpák fölött dicsértetnek. " 2 9 Ebben az időben azonban különböző egyéb „új" világítási módok is feltűntek az országban. Ezek elterjedésében az újságok is szerepet játszottak, illetve abban is, hogy a vállalkozók, kereskedők és a városok egymásra találjanak, mivel rendszere­sen közölték az egyes települések árverési, árlejtési felhívásait. 1859-ben a külön­böző hírlapokban közzé tett hirdetésnek eredményeként Temesvárról, Nagy Fe­renctől kapott ajánlatot a város gyantaszeszvilágításra, 3 0 azaz a gázvilágítás egy fajtájára. S ugyanebben az évben Nadler V. János pesti nagykereskedő a Brünner testvérek 3 1 bécsi lámpagyárosok képviselője pedig a photogen lámpákat ajánlotta. Feltehetőleg tőle kaptak próbalámpát is, ami növelte az utcai lámpák számát. Míg az előbbi ajánlatot komolytalannak ítélhették, mivel nem a saját, hanem a felesége nevére kérte a választ. Nadler ajánlatát elvileg nem utasították el, mivel a tanács közgyűlési határozatban mondta ki a photogen világításra való áttérést, 3 3 a gyakor­lati megvalósítás valószínűleg a város anyagi helyzete miatt maradt el. így négy évvel később az akkori utcavilágítási vállalkozó, Klingert Vilmos egy újabb világí­tási anyagra nyújthatott be ajánlatot a városnak. Ennek az ajánlatnak a bevezető része is különösen érdekes, amivel indokolja a közvilágítás fejlesztésének szüksé­gességét: „Korunk a haladás kora lévén, - a naponként fejlődő, s találmányokkal dús korszakunk, — ha az elmaradás bűnével magunkat megrovatni, és azokat az előre haladókkal együtt tellyesíteni kötelességünk. Ily igényelt szükség a többek között városunk világítása. " 33 A Klingert Vilmos által ajánlott „Solar-lámpa" 3 4 előnyei a következők: „ a) A világítás fénye tiszta fehér, - és gazdag csaknem a gázvilágításhoz ha­sonló - mit próba világítással is begyőzendek. b) A világításra használandó Spiritus-féle folyadék tiszta és átlátszó lévén azon előnnyel bír hogy semmire másra nem használható; és így ez által eleje fog vetetni azon tömérdek csempészkedésnek, mely az olajvilágításnál a kezelő sze­mélyzet által - a legjobb felügyelet mellett is elkerülhetetlenül megtörténnek. 2 9 BKMÖL IV. 1609. a. 1856. dec. 1. 37. t. 1 0 BKMÖL IV. 1609. b. 9406/1859; Nagy Ferenc ugyan gyantaszesznek nevezi (Harz-gas) minden bizonnyal fa­gázról, falégszeszről van szó. 3 1 Brünner testvérek = Gebrüder Brünner k. k. pr. petróleum-, photogen és ligroinlámpa- és csillárgyár tulajdonosai Bécsben. A gyárat 1849-ben alapították, lerakataik voltak Pesten, Triesztben, Temesváron, Salzburgban, Udiné­ben, Prágában, Lembergben, Brünnben, Linzben és Budweisban. (ACKERMANN, J. C. 1870. 286.) 3 2 „Az utcai lámpák száma különben 100 darabig /: most 62 db van :/ szaporitatván határoztatván az új találmányi világítás életbe léptetni határoztatik." (BKMÖL IV. 1609. a. 1859. febr. 7. 88. t.) 3 3 BKMÖL IV. 1609. b. 3393/1863 - alapsz: 5031/1863. 5 4 A solar-lámpa, a világító anyagáról a szolárolajról kapta nevét. Ezt az olajat a photogenhez hasonlóan kőszén­ből, illetve barnakőszénből, tőzegből vagy olajpalából nyerté desztillálás útján. (HESSE, Heinrich 1902. 8.) „ még kevésbbé gyúlékony és kevésbbé veszélyes, a solárnak nevezett olaj, mert már csak 240-300 C. foknál forr, mindazonáltal a hidegben nem keményedik meg, miként a zsiros olajok, azért utczák és kocsik világítására al­kalmatos." (TÁJÉKOZÓ 1864. jan. 8. 3.)

Next

/
Thumbnails
Contents