Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)

Merinu Éva: Helvécia településtörténete 1891-1912

Helvécia településtörténete 1891-1912 295 ben levő kutat valamint a vállalat telepesre bízott munkaeszközeit ,jó karban tartsa". Köteles a kezelése alatt álló gyümölcsösnek minden talaj-előkészítési, ültetési, oltási, hernyószedési és tisztítási munkáját figyelemmel végezni. Az ültetésre, eladásra szánt szőlővesszők megfelelő tárolásáról, csomagolásáról és kocsira rakodásáról is gondoskodnia kellett. Feladatai közé tartozott a szőlőtelep árkolásait elvégezni, gondozni kerítéseit, karban tartani a törvényhatósági és vállalati utak árkait, vízlevezetéseit. A telepes munkaerejét vették igénybe a kutak ásásánál, a lakóházak építésénél is. A bérszerződés szerint a telepes lakása körül a marhái útján keletkezett trágya a vállalatot illeti, amely fele részben az intéző utasítása szerint a szőlőre fordítandó, másik fele pedig a „konvenczió" földre használható. Amit a telepes mindezért cserébe kap: haszonélvezetül saját lakóépületet, a hozzá tartozó beltelekkel együtt. De abban „csak ő és családi hozzátartozói lakhatnak". Bútorozásáról a telepesnek kell gondoskodnia. Szabad használatra kap 4 kataszter holdnyi területet, amelyen bármit szabadon termelhet, kivéve 1 holdnyi területet, amit gyümölcsössel köteles betelepíteni. A gyümölcsös teljes haszna is a telepest illet, viszont földterületét nem adhatja ki haszonbérbe. Munkájáért fizetségül évi 140 forintot kap, (felét jó minőségű gabonában) amelyet negyedévenként egyenlő részletekben előre kap meg a vállalattól. A vállalat engedélyezi a telepesnek, hogy aratás idején legfeljebb egy hónapig részes arató munkát vállaljon, de ez idő alatt valamelyik családtagja köteles a telep körüli munkákat elvégezni. A szőlőmunkák szünetében, különösen a téli hónapokban idegen napszámba is elszegődhet. Tarthat tehenet, marhát, lábasjószágot, de maximum három darabot. Disznót is nevelhet, négy darabot, tyúkot pedig tetszés szerinti számban. Sőt a tyúktartást kötelezővé is teszi a telepesek számára, számukat is előírja, minimum tizenötöt. Állatait azonban tartsa távol a szőlőktől. Az eb, a pulyka és a lúd tartását tiltja a vállalat, legfeljebb a lúd hizlalását engedélyezi, zárt helyen. Munkája fizetségeként megkapja még a gyümölcsös és a kerítések nyesedékét tüzelőanyagként. A szerződés legvonzóbb része hogy „Harmincz évi hűséges és szorgalmas munkálkodás után teljes tulajdoni joggal a telepes munkásnak ... átengedi a vállalat ingyen és tehermentesen a ... számú telepet a lakóházzal az ehhez tartozó 4 hold szőlővel s 4 hold konvenczió földdel s ezek tartozékaival együtt. [...] A telepes ez igénye azonban csak akkor áll fenn, ... ha megszabott kötelezettségeinek megfelel." A szerződés azonban megszűnik, ha a telepes felmond, felmondás nélkül eltávozik a telepről, vagy „elszökik". „Ha féléven keresztül gyógyíthatatlan iszákosságot tanúsít." Ha a vállalat vezető tisztjének az „engedelmességet megtagadja", az időszakos munkát elhanyagolja, vagy szándékosan károsan teljesíti. Ha a vállalat tulajdonát szándékosan rongálja, felgyújtja. Szerződésszegésnek minősül az is, ha a telepes munkásizgatásban vétkesnek bizonyul, vagy a vállalat vezető tisztjét „tettlegesen bántalmazza".