Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)
Merinu Éva: Helvécia településtörténete 1891-1912
296 Meri nu Éva TELJES ERŐVEL A SZŐLŐTELEP FELVIRÁGOZTATÁSÁÉRT 1892. július 2-ig már 56 lakóházat építettek fel a telepen. Elvégezték 128 hold föld fajtiszta szőlővel való beültetését, 110 családot már idetelepítettek, a parcellázás is nagyrészben befejeződött. 4 6 A szőlővesszők egy részét Miklóstelepről szerezték be. A fajtiszta szőlőket Wéber Tapolcán vásárolta. A vesszők túlnyomó többsége a tömegbort adó fajtákból került ki. Rizlinget, ezerjót, kadarkát telepítettek. Kisebb területen amerikai fajtákkal is kísérleteztek. A telep kiépítése során újra és újra problémaként jelentkezett a megfelelő feltételek, illetve a pénz hiánya. A mennyiségi szempontokat szem előtt tartó gyors és válogatás nélküli szőlőtelepítés, a talaj egyengetés és forgatás hiánya, illetve felületes kezelése, a trágyázás körüli nehézségek, az esetenkénti hanyag munka szinte törvényszerűen vezettek oda, hogy 1894-ben a két éves ültetésből legalább 80% kipusztult. Tetézte a gondokat, hogy az 1894-es esztendő már télen is csapadékszegény, a nyár pedig kimondottan aszályos volt. Bíró Géza intéző jelentése szerint 1896 júliusáig a telepesek végeztek 200 holdnyi alapvető munkával, és „a 70 cm mély, szabályszerűen végzett forgatással". „Most végeztetett be a telepes terület általános beültetése". 4 7 Az előző évek telepítéseinek „kifoltozására" 34 250 darab gyökeres és 128 125 darab sima vesszőt ültettek. Új területek telepítésére 65 001 gyökeres és 1 154 633 darab sima vesszőt fordítottak, 92 002 vesszőt pedig eliskoláztak. A szőlők karózásához 4320 Ft értékű karót rendeltek meg. Komoly gondokat okozott azonban a telepen a trágya hiánya. A telepesek közül csak néhányan tudtak marhát tartani. A hiányzó trágyát a kecskeméti lovas kaszárnyából viszonylag olcsón tudták pótolni, viszont a lótrágya, az amúgy is forró homokban a növényt kiégeti. Az országút mentén a telepet sodronydróttal kerítették be, a privát utakat sorompóval zárták le. A telepesek részére négy új kutat építettek. A tavaszi esőzések óriási kárt tettek az épületekben. Több ház összeomlott. 146-ból 70 házat kellett téglával alapfalazással az összedőléstől megmenteni. A gyümölcsöst újabb alma- és barackfákkal bővítették. 460 000 füzfacsemetét ültettek, hogy az eladáshoz szükséges kosarak fonásához elegendő nyersanyag álljon rendelkezésre. A szőlőkaró-kopás pótlására pedig 50 hold akácerdőt telepítettek. A szőlőtelep igazgatására már az alapítás évében egy központi épület felépítését tervezték. Ezt az épületet 1905-ben a Strázsahegy mellett emelték. Wéber annak érdekében, hogy a főváros minél hamarabb elérhető legyen, a Kecskemét-Lajosmizse-Budapest vasútvonal kiépítését szorgalmazta, de a kecskeméti érdekeknek a 4 6 BKML. IV. 1943. Kecskemét város által kötött szerződések gyűjteménye. 5343. Jegyzőkönyv a Belügyminisztérium által előírt bérszerződés módosításokról. 1892. július 2. BKML. IV. 1908/b. Közigazgatási iratok. Bíró Géza jelentése az 1896. év első felének eredményeiről 1896. július 1. 11315/1892.
