Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)

Mészáros Mónika - V. Székely György: Egy Árpád-kori település (Dunavecse-Temető-dűlő) kútjai

12 Mészáros Mónika - V. Székely György A kutat - az előző bontási tapasztalatok alapján - belülről bontottuk ki. Földjéből 20 cm-enként mintát tettünk el. Alja sárgásszürke mésziszapos homokba mélyedt, s nem látszott nyoma a vízszűrő kavicsrétegnek, pedig ez a jelenség nagyon sok kút esetében bizonyítottan a jó vízminőség feltétele volt. Igaz viszont az is, hogy a folytonos tisztítgatás közben el is tűnhetett az eredetileg sem túl vastag réteg, mint azt Vaday Andrea is megemlíti az egyik kompolti kút esetében.

3

9 A kút gyakori tisztítását jelezheti az a tény is, hogy alig találtunk benne leleteket.

4

0 A bélés hat elemből állt, vagyis összesen 24 deszka építette volna fel, azonban a délnyugati oldalon hiányzott a legfelső elem, illetve legalul nem deszka, hanem gerenda került elő. A hat elemes oldalakon összesen 80 cm magas volt a szerkezet. A gerendák hossza 65-67 cm, szélessége mintegy 10-12 cm, a deszkák hossza 8898 cm, szélessége 8-11 cm között mozgott

4

1. A deszkák összeillesztése csapolással történt. A legalsó, árkolás nélküli, átellenesen elhelyezett gerendákra rakták a még mindig vastagabbra hagyott, de már nem négyzet, hanem téglalap átmetszetü, alul szélesebb, félkörös bevágással, felül apró, szegletes bemetszéssel ellátott, egy-egy, egymással szemben elhelyezkedő deszkát. Az utóbbiak felett lévő deszkák vékonyabbak és csak egy hosszanti oldalukon bemetszettek voltak, így időt állóbbak is. A kút bontását nem nehezítette talajvíz-beszivárgás, egészen a kút aljáig nedves, de nem sáros betöltéssel találkoztunk. A bontást segítő körülmény azonban épp a bontott anyag számára volt káros; a talajvízszint erős süllyedése okozta a faanyag korhadásnak indulását. A kút deszkaszerkezetes béléséből vett mindhárom famintát Grynaeus András a fűzzel (

Salix sp.) azonosította, de a dendrokronológiai vizsgálathoz a minimálisnál kevesebb évgyűrűt tartalmaztak, így ez nem vezetett eredményre.

4

2 A kútházak Számos adat és megfigyelés bizonyítja, hogy a kutak fölé azok vizének tisztán tartása és párolgásának csökkentése céljából tetőzetet emeltek egyes esetekben. A kútház már a falusias jellegű Árpád-kori települések létrejötte előtt is jól ismert építmény volt - főként a rómaiak körében -, de a népvándorlás korának népei is használtak ilyen, kőből és deszkából is épített alkalmatosságokat ivóvizeik óvására. A legegyszerűbb esetekben a kútgödör deszkával volt lefedve.

4

3 A Kárpát-medence szerves anyag konzerválására kevésbé alkalmas éghajlati tényezőinek köszönhető3

9 VADAY Andrea 2003. 32. 4

0 Ennek alapján feltételezzük, hogy a kút használatának legutolsó fázisából származhat az alább külön alfejezetben ismertetett lábbelitalp, melyet a kút alján találtunk meg. 4

1 A mérést erősen befolyásolta a deszkák mállott állapota. 4

2 Vizsgálati eredmény a Dunavecse-Temető-dűlő lelőhelyen feltárt famaradványok elemzéséről. KJM. Régészeti Adattár 2008.2467. 4

3 VADAY 2003. 29. A Gyoma-Ailer-bánya lelőhely 45. sz. szarmata kútjában deszkából készített tárgyat találtak, melyet kútfedélnek határoztak meg. Az ásatok „deszkát" találtak a kútba esve, mely szerintük a kút letakarásához, házához tartozott.