Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)
Wicker Erika: Azonosságok és hasonlóságok az iszlám köznépi és a hódoltság kori rác-vlah temetkezési szokásokban
64 Wicker Erika nek: a falu népessége megszaporodott, nyilván minden jövevény letelepedett. " Elképzelhető, hogy még a feltételezett letelepedést megelőző, hosszabb-rövidebb ittlétük alatt meghalt családtagjaikat a rác temető dombjára, de a falubeliek által használt területtől árokkal elkülönített részére temették. Ez esetben a padmalyos sírforma e vándorló nép egyik sajátos temetkezésének tekinthető. 442 * Az iszlám köznépi és a hódoltság kori rác-vlah temetők közös jellemzői az alábbiakban foglalhatók össze: - a temetőket a településen kívül, lehetőség szerint magaslaton alakítják ki - a temetők egyrétegűek - a temetőben nincs szakrális építmény - a sírok alakja változatos lehet - általános a padkás és padmalyos sírforma - a halottakat többnyire koporsó nélkül, lepelbe csavarva, olykor felöltöztetve helyezik a sírfenékre - karjukat a test mellé, a deréktájon keresztben vagy a mellen összekulcsolva helyezik el - arcuk a sírban meghatározott irány felé néz - egy sírba egy halottat temetnek - mellékleteket nem, vagy csak egyes vidékeken, többnyire babonás okból tesznek a sírba - a padmalyos sírokat a sírfenék és az oldalfulke találkozásánál elhelyezett kövekkel esetleg deszkával zárják - a nem padmalyos ill. a lépcsősen kiképzett (padkás) sírokat a halott felett bizonyos magasságban lapos kövekkel, deszkával fedik - egyes vidékeken a sírgödröket a felszínen takarják fával, nemezzel, földdel - a temetőket egyes helyeken kerítéssel vagy árokkal veszik körül. Az iszlám hagyományokhoz tartozik még, hogy a sírokat vidékenként eltérő módon, fejnél vagy fejnél és lábnál kővel, faágakkal, deszkával, zászlós kopjával, szalagos karókkal, stb. jelölik, ennek nyomai azonban a rác-vlah temetőkben régészeti módszerekkel már nem foghatók meg. A megfigyelhető temetkezési szokáselemek többnyire külön-külön is, de együttesen feltétlenül eltérnek a Kárpát-medencei és Balkán félszigeti középkori 1 Az 1570-es összeírásban (Tapu 554, 175. lap) a halymásiak által fizetendő terménytized-jegyzék utolsó sorában szerepel „a nevezett tímár-birtokon élő vándornépesség földesúri adójából befolyó bevétel" kategória is, de a fizetendő összeget nem írták be. Hegyi Klára szíves írásos közlése. 2 A dombóvári temető biztosan padmalyos sírjai eltérő számban ugyan, de mind a négy periódusban jelen vannak, szoros vagy laza csoport csak az II. és III. periódusba tartozó temetőrészeken alkotnak. GAÁL Attila 1982. 224. (térkép); Mindebből azonban nem vonható le mérvadó következtetés, az egyes periódusokhoz tartozó feltárt temetőrészek nagysága ugyanis erősen eltérő.
