Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)
Wicker Erika: Azonosságok és hasonlóságok az iszlám köznépi és a hódoltság kori rác-vlah temetkezési szokásokban
Azonosságok és hasonlóságok... 65 hagyományoktól, analógiáik más, olykor messzi területekre vezetnek. A törökországi párhuzamok viszonylagos földrajzi közelsége mellett a többi Ázsia távolabbi vidékeiről való, s ez óvatosságra inthet bármiféle közös hagyomány keresésében. De csak akkor, ha e temetkezési szokást etnikumhoz próbáljuk kötni. Ha azonban vallási gyökereket keresünk, a távolságnak már nincs igazán jelentősége. A 16. század közepén Észak-Bácskába települt, pontosan meg nem határozható etnikumú, de rác és vlah elemeket mindenképpen magukban foglaló beköltözők akkori vallási hovatartozását nem ismerjük; nincs adatunk arról sem, hogy eredeti vallásukat a török hódítás idején váltották vagy megtartották-e. E „sátorlakó vándor " és „ rája nép " 443 több generáció óta török uralom - és ezzel együtt iszlám hatás - alatt élt elődei azonban pl. viseleti elemek mellett 444 temetkezéssel kapcsolatos szokásokat is átvehettek a hódítóktól. Azt azonban hogy ez az átvétel - vagy az eltérő kultúrák, vallási elemek keveredése - mikor és hogyan zajlott le, kizárólag a jelenleg még hiányzó balkáni régészeti kutatások válaszolhatják meg. Amint azt is, hogy az oszmán terjeszkedés idején Trákiába és a Balkánra vándorolt, ott megtelepedett, nyugat-anatóliai, részint siíta, részint szunnita vallású yürük ^vándorló) törzsnek lehetett-e hatása a 16. század közepén Észak-Bácskában letelepedett rác-vlah népesség életére és szokásaira. 443 Az idézetek I. Szulejmán betelepítési rendeletéből valók: „ Feltétlenül szükséges, hogy a vidék benépesüljön és újraéledjen, hogy sátorlakó vándorokból és különböző lakóhelyekről bizonyos mennyiségű rája-népet hozzanak a szóban forgó, kipusztult Aranyas, Gara és Borsód nevű falvakba". A betelepítésről részletesen, a teljes oklevél közlésével: WICKER Erika 2004. 5-15. 444 Csak egy példa: a flittercsüngős ékszerek nem balkáni eredetűek, hanem a török népművészet hatását tükrözik. WICKER Erika 2005. 28.; De ezen túlmenően is: a rác-vlah „leletanyag egy része anatóliai párhuzamokkal is rendelkezik, így elterjedésük véleményem szerint összefüggésbe hozható az oszmán hódítással. Ilyen csoportot alkotnak például a flittercsüngős ékszerek, az ékszerként használt, átfúrt pénzérmék, a kaoricsigás fejdíszek, illetve az alábbiakban részletesebben elemzett gyűrűk. " Részlet Gerelyes Ibolya WICKER Erika 2006a-ra vonatkozó opponensi véleményéből.
