Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)
Knipl István–Tánczos-Szabó Ágota: Volksbund szervezetek a Duna-Tisza közén – a zászlóbontástól a megtorlásig
346 Knipl István - Tánczos-Szabó Ágota kor azoknak lehet menni katonának. Azt nem tudom, hogy aztán mit ígértek nekik. A lényeg az, hogy hát fölírták a nevét, és akkor szembe a túloldalon [...] volt egy bolt. A lényeg az, hogy hát átmentek oda, és német nemzeti színű szalagot lehetett ott vásárolni, azt megvették, és mindjárt a kalapra azt tűzték [...] Szóval ennyit láttam, nagyon sokan nem lehettek, amikor én ott voltam 10-20 legény jelentkezett akkor SS katonának. " A második toborzóakció egyébként nagyfokú elégedetlenséget váltott ki a helyi Volksbund szervezetek tagsága, a település más lakosai körében is. Nemesnádudvaron például elkeseredést szült, hogy a vagyonosabb németek közül senki nem jelentkezett katonai szolgálatra, hanem helyettük a szegényebbeket állították a sorozóbizottság elé. 160 A fokozódó feszültség tettlegességhez vezetett, amikor a plébános megtagadta a horogkeresztes zászló megszentelését. Emiatt később beverték a plébánia ablakait, s egy alkalommal egy SS-katona a plébániára betörve megpróbálta megölni a plébánost. Az eset kapcsán a településen tömegverekedés tört ki a Volksbund tagjai és a magyar érzelmű svábok között. 161 Hajós községben a Bulidból való tömeges kilépéshez vezetett a toborzóakció, mivel a Volksbund helyi vezetői nem jelentkeztek katonai szolgálatra. 162 Mivel a Deutsche Jugend helyi vezetői sem akartak bevonulni, az országos vezetőség leváltotta őket tisztségükből. 163 Az első önkéntesek elszállítása az országból 12 transzportban történt, 1942. március 2-ától 1942. május 3-ig. A második toborzóakció sorozottjait 1943 szeptembere és 1944 februárja között vitték ki az országból. A szakirodalom szerint mindkét alkalommal kb. mintegy 20 000 magyarországi német származású fiatal lépett a fegyveres SS tagjai közé. 164 Az önkéntesek nagy része a 7. „Prinz Eugen" SS-önkéntes-hegyihadosztályba, vagy pedig a 8. „Florian Geyer" SS-lovashadosztályba került, 165 néhány személyt a 2. „Das Reich" SS-páncéloshadosztályba osztottak be, 166 de tudunk olyan önkéntes katonákról is, akik a „Nord SS" div.-ban illetve a Wiking-ben szolgáltak. 167 A bevonultakat jelentős mértékben szétszórták a különböző egységek között, ügyelve arra, hogy az egy faluból származók ne maradjanak nagyobb létszámban együtt. Volt aki a nyugati, volt aki a keleti frontra került. A nemesnádudvari önkéntesek közül Koch S. például Bécsből Münchenbe, majd a gyalogsági és gépkocsivezetői kiképzés után Franciaországba került. 1943ban a keleti frontra vezényelték át egységét, Portavánál, majd a Varsóban harcolt, míg végül 1944-ben hazatért, s a Győr, Tata, Székesfehérvár környékén dúló har1 A. Mátyás és neje császártöltési lakosok szóbeli közlése alapján. 160 FEHÉR István 1983. 42.; MOL Bm VII. K-I49 1943-5-1007. 265. csomó. 161 HECKENBERGER Péter 1991. 84. - A szakirodalom szerint a faluban 1943 júliusában 169 olyan német személy élt, aki fellépett az SS toborzás ellen. L.: FEHÉR István 1983. 41. 162 FEHÉR István 1983. 41.; MOL Bm VII. K-149. 1943-5-1007. 265. csomó. 163 FEHÉR István 1983.42. 164 TILKOVSZKY Lóránt 1974. 121-143. 165 TILKOVSZKY Lóránt 1974. 66. 166 TILKOVSZKY Lóránt 1974. 91. 167 BKMÖL XXV. 16. B. 100/1946.
