Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)
Knipl István–Tánczos-Szabó Ágota: Volksbund szervezetek a Duna-Tisza közén – a zászlóbontástól a megtorlásig
Volksbund szervezetek a Duna-Tisza közén... 347 cokban vett részt. 168 Az ugyancsak nemesnádudvari Wiedner V. Bécsből Hannoverbe került, majd szintén Franciaországba vezényelték, ahol részt vett a partraszállási harcokban. 169 A hajósi katonák közül Ackermann J. Varsóba, majd 1943-ban Eszékre került, 170 Óvári A. pedig Prágába. 171 A bácsalmási Stark Á. 1942-től Finnországban harcolt, majd Horvátországban és Albániában vett részt partizánvadászaton, 72 de szolgáltak magyarországi sváb önkéntesek a szovjet fronton, Dániában, Kelet-Poroszországban és Belgrádban vagy vettek részt a magyar fővárosért folytatott harcokban is. Egy kunbajai önkéntes egy németországi repülőgépgyárban budapesti zsidókra felügyelt. 173 A bevonult önkéntes katonák lelkesedése hamarosan alábbhagyott, rá kellett ugyanis döbbenniük, hogy a Német Birodalom hálája helyett csak megalázatásban és szenvedésben lesz részük. A kiképző altisztek egyszerűen csak „ ideszalajtottaknak", „éhenkórászoknak", „magyar disznóknak" 174 titulálták őket, s ezek után jött a háború megannyi szenvedése, akár a nyugati, akár a keleti fronton vagy akár a Balkánon harcoltak. Kényszersorozás Magyarország német megszállása után A háborús helyzet egyre súlyosabbá válásával szükségessé vált a Német Birodalom számára a német népcsoportok emberállományának teljes igénybevétele. A toborzás megindítására Magyarország német megszállása után nyílt lehetőség. A német-magyar egyezményt 1944. április 14-én Veesenmayer német követ és Csatay Lajos magyar hadügyminiszter írta alá. A megállapodás szerint: „ ...a német népiséghez tartozó, a 17. életévüket betöltött magyar állampolgárokat hadkötelezettségi alapon, a jelenlegi háború tartamára, az e tárgyban kötött német és magyar kormány közötti megállapodás értelmében, a német fegyveres erő részére átengedem. " 175 Ennek értelmében a toborzáson való megjelenés kötelező, a rend biztosítására és a távolmaradók előállítására a belügyminisztérium csendőröket rendelt ki a sorozás helyszínére. Az újonnan sorozott magyar állampolgárok nem veszítették el magyar állampolgárságukat, viszont a szolgálat idejére német állampolgárságot nyertek. A korábbiaktól eltérően a besorozott újoncokat nem a már meglevő SS egységekbe osztották be, hanem új alakulatokat állítottak fel Magyarország területén, s a kiképzéshez szükséges eszközöket és gyakorlótereket a ma168 BKMÖL XXV. 17. B. 1135/1945. 169 BKMÖL XXV. 17. B. 1394/1948. 170 BKMÖL XXV. 17. B. 253/1945. 171 BKMÖL XXV. 17. B. 333/1945. 172 BKMÖL XXV. 16. B. 100/1946. 173 BKMÖL XXV. 16. B. 173/1946. 174 TILKOVSZKY Lóránt 1974. 79. és 92. 175 T1LKOVSZKY Lóránt 1974. 152. 176 A besorozott katonákat a megállapodás értelmében ekkor létrehozott új egységekbe osztották be. Ezek az egységek a 22. „Maria Theresia" SS-önkéntes-lovashadosztály, a 18. „Horst Wessel" SS-önkéntes- páncélgránátos-hadosztály, valamint a 31. SS-önkéntes-gránátos-hadosztály voltak. TILKOVSZKY Lóránt 1974. 150-172.