Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)

Kürti László–Papp Klára: Méhészet Lajosmizsén

Méhészet Lajosmizsén 301 szék voltak. A sírvers, ami a Csere házaspár sírkövén található, még ennél is költöiebben fejezi ki a méhészet szeretetét: Lesz-e méh az égben? Kell neki ott lenni! Nyíló virág nélkül nehéz elképzelni. Adj Istenem árnyas pihenő kis zugot, Méhesed sarkában, Itt leszek majd nyugodt. BESZÉLGETÉSEK A MÉHÉSZETRŐL - Mi inspirálta Magyar Tiborné Рапе к Lídiát, hogy méhészettel foglalkozzon? Hogyan kezdődött, hiszen a foglalkozás egyértelműen férfiakhoz köthető, vagy nem? -Végzettségem erdésztechnikus. 1996. december óta nyugdíjas vagyok. A méhészettel kapcsolatos tevékenységem 1982 tavaszától vezethető vissza. Férjem ekkor vásárolt 22 méhcsaládot. О már gyermekkorában elsajátította az alapvető tudnivalókat egy idős méhésztől, majd szakkönyvek, szaklapok olvasásával, méhész előadások látogatásával bővítette tudását. Családunkban hagyomány volt, hogy minden munkát közösen végzünk, így természetes volt, hogy a munkahely mellett megkezdett méhészkedést is közösen végezzük. Én mint tanulóméhész először kicsit bátortalanul és kétkedve fogadtam a „szúrós" találkozásokkal tarkított-édes gyarapodást. Az idő múlásával megtapasztaltam, hogy milyen csodás életközösséget alkotnak ezek a szorgalmas kis bogarak. Minden egyednek megvan a feladata és azt a legnagyobb egyetértésben végzik és óvják. Szorgalmukkal sok ember számára követendő példát mutatnak. Számomra nem volt semmi rendkívüli abban, hogy főleg férfiak űzik ezt a mesterséget, hiszen amint már említettem végzettségem erdész, ami elsősorban szintén férfias foglalkozás és a szabad természethez köthető mindkettő. Csak annyi történt, hogy én erre rádupláztam. A méhlegelők kiválasztásánál még előnyöm is volt az erdész tanulmányaim felhasználásával. Vándorlásnál a kollégák is segítettek a vándorhely biztosításában. Ma már elmondhatom, hogy az életemhez úgy hozzá tartozik a méhek zsongása a virágzó fákon, mint a madarak csivitelése az újra éledő erdőben. - Mikor született Németh Ottó és hogyan ismerkedett meg a méhészettel? - 1934-ben születtem gazdacsaládban. Családukban Németh Lídia, később Németh Andrásné, méhészkedett meg Szabó Jánosné. Később Ácsai Ilona is. Régebben Drabant János a Kossuth Lajos utcában, a ladánybenei Pető, és Gyapjas Ferenc élnek emlékeimben, akik foglalkoztak méhészettel Volt egy rajom 1957ben, Csere Gyulától még egy kaptárral vettem hozzá a leszerelés után rögtön, mert 1956 októberében szereltem le, még éppen a forradalom előtti szombaton. Örültem, hogy így sikerült, nem kellett bent lenni a honvédségnél éppen akkor. Azóta, folyamatosan méhészkedem, közben Pesten is dolgoztam, akkor még nem sok család