Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)

Kürti László–Papp Klára: Méhészet Lajosmizsén

302 Kürti László - Papp Klára volt, de amellett is csináltam. Majd lassan szaporodott az állomány, abban az időben még nem annyira értettem hozzá. Pénzem se volt, hogy több kaptárát beállítsak, - apránként - elmentem fát metszeni. Amit összespóroltam, mindig vettem egy-két kaptárát. Lajosmizsén a legnagyobb méhész Csere Gyula volt, a Kossuth Lajos utcán lakott, akinek a háza homlokzatán egy méhkaptár van, mintegy mesterjegyként. О fekvő kaptárral méhészkedett, 24 keretes volt neki vagy 30. Ezekben a keretek egymás mellett vannak, azaz a nagy Boczonádi, ami nem nagy keret, az a kis Boczonádi, de van több féle pl. Hunor, fél-nagy Boczonádi, rakodó, fél keretes. A kaptárakat vásárolom, mert komoly szakmunka, fűrészgép, gyalugép, marógép kell hozzá, ezért kaptárgyártóktól veszem. Csere Gyula azóta meghalt, házát most egy méhész vette meg, Varga Laci. A tavaszi vizsgálatnál 101, de ősszel 110 családom volt. A 24-es kaptárban két család van, de nem sokba volt kettő, a legtöbb kaptárban egy család él. Betegségem miatt, nem tudtam annyit foglalkozni velük, mint amennyit kellett volna. Egyébként nem jellemző a sok nő részvétele, a méhészgyülésen is csak egy-két nő van, férfiak vannak legtöbben. — A kaptáras méhészkedés mellett, a hagyományosnak tekinthető köpűs-kasos tartást, miért nem tartják eredményesnek? MT: - A köpűs-kasos méhészkedést már csak a szakirodalomból és idős, sajnos már elhalálozott méhészek elmeséléséből ismerem én is. A kaptáras méhészkedés több lehetőséget biztosít a méhész számára: - nem csak saját szükségletre, értékesítésre is tud mézet termelni; - virágpor, propolisz, viasz, méhpempő termelésére is módja van. A helyben méhészkedés lehetősége mellett, vándorolni tud, más mézelő helyekre; méhek szaporítása is egyszerűbb, értékesítésre is szaporíthat; a teleltetés is biztonságosabb. NO: - Én már a kaptáras, korszerű méhészkedést kezdtem el. Méhész egyesület volt akkoriban, valamikor Gyapjas Ferenc volt az elnöke. Most körülbelül 30 fő van. Egyesületünk nem volt a Termelőszövetkezet része, mindig magánkézben tevékenykedtek. A kasos méhészet, nálunk már nem működött, de láttam, hogy veszik ki a mézet. A méneket leölték, lekénezték, kiszedték a lépeket. A MÉHEK GONDOZÁSA Magyarországon - főleg a telepített akácosok miatt - nagy kiterjedésű területeken lehet méheket tartani a virágzási időben. A hárserdők is jó méhlegelők, a füzekkel és a gyümölcsösökkel együtt. A juhar a méhcsaládok tavaszi fejlődéséhez nélkülözhetetlenek. A selyemkóró a déli országrészekben csapadékos időjárás esetén jó eredményt adhat. A szelídgesztenye csak az északi és dunántúli területen, de ma már egyre kevésbé kihasználható. A repce és a napraforgó a termesztett növények közül jelentős a méhek gyűjtési idejében, ezen kívül, tájegységnek megfelelően, a facélia, mustár, olajretek, levendula, pohánka és egyes gyógy- és takarmánynövények is jó méhlegelőt biztosítanak. A Duna-Tisza közi homokhátságon a se-