Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)

Wicker Erika: Azonosságok és hasonlóságok az iszlám köznépi és a hódoltság kori rác-vlah temetkezési szokásokban

28 Wicker Erika ba. " 174 Bár az ilyenfajta csoportos temetkezés sem az iszlám köznépi, sem a rácvlah temetőkre nem jellemző, a padkásán és padmalyosan kiképzett sírforma török kor utáni Kárpát-medencebeli elterjedése magyarázható lehet a hódoltság idején Magyarországra került iszlamizált népek vagy a balkáni származású, generációk óta iszlám befolyás alatt élők hatásával. II.3.3. Egyenes vagy kissé ívelt fenekű sírok Sem az általam ismert korabeli útleírások, sem recens beszámolók nem térnek ki arra, hogy az iszlám vallási területeken voltak-e nem padkásán vagy padmalyosan kiképzett sírok. Csak feltételezhető ezért, hogy pl. annak az afgán származású, moszlim vallású férfinak, akinek „holtteste alá bundát" helyeztek, nem középen lemélyített vagy oldalfúlkés sírt ástak.

175 (Ez esetben természetesen különbséget kellene tenni az egyszerű, egyenes fenekű ill. a nagyon magasan kiképzett, és ezért nagyon mély padkás fenekű sírok között - amelyekbe a koporsóláda is beállítható, - ám erre sem találtam utalást.) A bácsalmási temető 2002-2003-ban, a pontos sírforma megfigyelése érdekében függőleges metszetbontással feltárt sírjainak

176 harmada „hagyományos" sírgödör, azaz függőleges vagy kissé szűkülő falú,

177 egyenesen vagy kissé ívelten kiképzett fenekű volt. A 11 koporsós síron kívül 23 koporsó nélküli temetkezés tartozik ide. Utóbbiak rendkívül kemény talajban feküdtek, s talán éppen ez az oka, hogy a fenék közepének markánsabb lemélyítését a sírásók nem tudták megoldani, hiszen ez - tapasztalatunk szerint - a mai szerszámokkal is rendkívül nehezen ment volna.

178 Az egyébként szegeit koporsó nélküli dombóvári temető értékelhető sírjainak ugyancsak harmada egyenes fenekű volt.

179 Kérdéses azonban, hogy metszetbontásos feltárással ez az arány mennyiben módosulna a padkásán kiképzett sírok javára. A többi temetőből erre vonatkozó, értékelhető adataim sajnos nincsenek.

180 TÁTRAI Zsuzsanna 1987. 446-447.; Az erdélyi románok között is ismert volt ez a sírforma, ám a leírásból {vannak, akik a sírhant oldalát vájatják ki, és a koporsót úgy dugják belé, mint valami kemencébe. ") nem derül ki egyértelműen, hogy egyes vagy csoportos temetkezésről van-e szó. PAPP, Ladislaus Basilius 1817 (2006) 158.; A sírhant kifejezés itt - és máshol is a szövegben - téves fordítás lehet, mivel nem a hantról, hanem a gödörről van szó. HEDIN, Sven é.n. I.k. 199. 1993-ban, 1995-96-ban és 2000-ben a sírok feltárása hagyományos módszerrel történt, amely azonban kedvezőtlen (pl. homokos) talaj esetén nem mutatta ki a különlegesen kiképzett sírformát. A szűkülő falat indokolhatta a talaj is, éppúgy, mint egyes közelmúltbeli síroknál: „Ha homokos a talaj, akkor a sír falát kissé ferdére vágják, hogy ne omoljon be az oldala. Ilyenkor a sír széle vagy 40 cm-rel szélesebb, mint az alja. " FELHŐSNÉ CSISZÁR Sarolta 1986. 114. WICKER Erika 2003. 26.; A bácsalmási temetőben 2002-ben feltárt egyenes vagy kissé ívelt fenekű sírok leírását Id. Uo. 48. 122 dombóvári sírból 28. Közülük kettőnél „a vízszintes sírfenék a test körvonalát nagyjából követő területen még kissé továbbmélyített volt. " GAÁL Attila 1982. 162. A dombóvári temetőben szegeit koporsóládás temetkezés egyáltalán nem volt. A dokumentációk általában jelzik a sírok méreteit, de - amennyiben az pl. nem padkás, - nem térnek ki a sírgödrök alakjára (Bátmonostor, Csávoly, Madaras, Mélykút), egyes publikációk (Győr, Bükkszállás) csak a sírmélységeket közlik.