Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)

Wicker Erika: Azonosságok és hasonlóságok az iszlám köznépi és a hódoltság kori rác-vlah temetkezési szokásokban

Azonosságok és hasonlóságok... 29 III. A HALOTTAK ELŐKÉSZÍTÉSE A TEMETÉSRE III. 1. ÖLTÖZTETÉS Az iszlám temetési előkészületek egyik legfontosabb elemeként „a halál után megmossák a tetemet" m A rituális mosdatás ma is évszázados hagyományok szerint zajlik, akárcsak az ezt követő lepelbe tekerés.'

82 Sok helyen azonban előtte fel is öltöztetik a halottakat, bár „ elvileg a teljes leletnélküliség (egyszerű halotti ruházat) a követendő példa. De vallásilag elmaradt vagy perifériális területeken az ortodoxok is, a mohamedánok is díszes öltönyben temetkeznek. " l83 A törökországi Beltir törzs tagjai „halottaikat felöltöztetik, felövezik, majd lepelbe csavarják, és mintegy ágyat vetve nekik, velük temetik párnájukat, takarójukat is. " l84 Az ugyancsak anatóliai tahtadzsik a lepel fölé adják a ruhát, és a derékrészre széles textilövet tesznek.

185 A Duragan környéki falvakban a derékra csavart övnek babonás erőt tulajdonítanak: „hogy a rossz szellemek, a Sátán ne tudja megkörnyékezni, hogy könnyebben szabaduljon a bűneitől. " A bükkszállási temető feldolgozásakor jegyezte meg Korek József, hogy „a XVII. századi anyag igen fiatal és szegényes" l87 Ez valóban jellemző a rác-vlah tárgyi hagyatékra, A viszonylag kevés leletes sír alapján azonban egyes halottakat textil fejrevalóba, egyszerűbb tűs és gyöngyökkel, kaoricsigákkal, fémlapokkal díszített fejviseletbe, bronz- és ezüstgombokkal valamint bronz- és vas párizsikapcsokkal különféle módon összefogott, olykor fémszálas textilcsíkkal, fémdíszekkel ékesített ruhába és vasalt lábbelibe öltöztették.

188 Temetőikben azonban igen nagy a lelet nélküli sírok száma: Bükkszálláson, Katymáron és Dombóváron az ismert sírok 2/3-a, Esztergomban a fele, Bácsalmáson 3/4-e, Győrben pedig több mint 4/5-e.

189 Mindebből azonban nem következik egyértelműen, hogy a rác-vlah betelepülők halottaikat többnyire csak lepelben temették el, hiszen ruházatuk nem megmaradó anyagú elemeket, díszítéseket is tartalmazhatott. Lehetséges, hogy 181 FAYEIN, Claudie 1960. 186. 182 Legutóbb részletesen leírta: BARTHA Júlia 2006. 81-83. 183 SZABÓ János Győző 1983. 91., 96. j. 184 BARTHA Júlia 1998. 71.; BARTHA Júlia 2006. 84. 185 BARTHA Júlia 2006. 84. 186 BARTHA Júlia 1996.24. 187 KOREK József 1994. 181. 188 WICKER Erika 2006a. 189 Nem soroltam a leletek közé a koporsószegeket, a csontokon levő patinás elszíneződéseket viszont akkor is, ha az eredeti tárgy már nem maradt meg.; Az arányok Katymáron bizonytalanok. Sok sírt a homokot hordó munkások tettek részlegesen vagy egészen tönkre, így nem tudni, hogy ezekben eredetileg mennyi lelet volt, és azt sem, hogy a beszolgáltatott leletek valóban az általuk jelzett sírokból származtak-e. WICKER Erika - KŐHEGYI Mihály 2002. 11-36.; Problémás a győri temető adata: a bevezetőben Mithay Sándor 211 bolygatott és 93 bolygatlan sírt említett (MITHAY Sándor 1985. 185.), ez együtt is csak 304 sír. A leíró részben csak 69 „jelentősebb sír"-t részletezett (ezek közül 21-ben nem volt lelet vagy csak koporsószeg) de a záró sírszám 368 (Uo. 186., 190-191., 193.), a számításnál ezt vettem figyelembe.