Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)
Wicker Erika: Azonosságok és hasonlóságok az iszlám köznépi és a hódoltság kori rác-vlah temetkezési szokásokban
Azonosságok és hasonlóságok... 21 II. 3. SÍRFORMÁK A rác-vlah sírgödrök egykori alakjának meghatározását az érintett területek közeikori bolygatása, a temetődombok egyes részeinek homokos talaja és a megfelelő ásatási technika hiánya 131 több temetőben gyakorlatilag lehetetlenné tette. Ezért a sírformákat lényegében csak a dombóvári, a bácsalmási 132 és részben a katymári és a madarasi temetők alapján tárgyalhatom, a többi lelőhelyről csak igen szórványos adatok állnak rendelkezésre. A sírok alsó részének kiképzése alapján padkásán ill. padmalyosan kialakított, továbbá egyenes vagy kissé ívelt fenekű sírokat különítettem el. 133 Mindhárom forma megtalálható az iszlám temetőkben is. II.3.1. Padkásán kiképzett sírok Anatóliában a moszlimok sírjai vagy oldalfülkések, vagy „a sír minden oldalán kb. 20 cm-es sávot hagynak, mint egy lépcsőfok, úgy néz ki [...] az Almaty környékén élő kazahok ilyet is ásnak, nemcsak padmalyost. " 134 A sír közepének lemélyítése teljesen általános szokás Afganisztánban is: „Mély gödör volt: felül széles, mindkét oldala lejtős, lenn középen keskenyebb árok. " 135 Más, ugyancsak Afganisztánra vonatkozó forrás úgy fogalmaz, hogy a sírokban „kamrát képeznek ki", ami esetleg oldalfulkés sírt is jelezhet. Mivel azonban ugyanezen forrás szerint „ mindegyik gödörbe körülbelül 60 centiméter magasságban fedőlapot tesznek", úgy gondolom, az adat mégis egy, a sírfenék fölött 60 cm-rel kialakított 9 A dombóvári temetőben „ bizonyos nehézséget jelentett azonban a felső földrétegek nagyfokú bolygatottsága, mellyel a legtöbb esetben a sír oldal- és végfalainak nagy részét tönkretették, s nem ritkán csak a sírfenék foltja maradt meg. így 138 esetben nem volt eldönthető, hogy a sírgödör az 'egyszerű', a 'padkás' vagy a 'padmalyos' (oldalfulkés) sírok közé sorolható-e. " GAÁL Attila 1982. 162.; Fonyódon a sírok a mai felszínhez közel feküdtek. Gallina Zsolt szives közlése.; Hasonlóképpen többször planírozták a bácsalmási temetődomb gerincét is. 0 „Bár a Bácsalmás-óalmási 16-17. századi rác temető feltárása 1993-ban elkezdődött, s 2002-ig összesen 420 sír vált ismertté, arra, hogy a szokásostól eltérő sírformákkal is számolnunk kell, csupán a 2001. évi feltárás utolsó napjaiban figyeltünk fel. Ez alapvetően azzal magyarázható, hogy az addig feltárt sírok környező talaja homok volt, mely a beásásokat nagyon rosszul őrizte meg, s olykor maga a sírfolt is alig vagy egyáltalán nem látszott. " WICKER Erika 2003. 19. 1 „A korábban a jórészt homoktalajba ásott sírok »klasszikus« módszerű feltárásával [...] nem sikerült a szokásostól eltérő sírformát megfigyelnünk. Feltétlenül és nyomatékosan kell hangsúlyoznunk azonban itt a megfigyelés, nem pedig a tényleges sírforma esetleges hiányát. [...] A 2002. évi [...] feltárások talán legfontosabb feladatául azt jelöltük ki, hogy minden sír esetében pontosan megfigyeljük annak formáját. Ezért a sírokat nem a szokásos módon kezdtük feltárni, hanem a folt jelentkezésének szintjén a lábszárak vonalánál átvágtuk őket. Az átvágás nemcsak a kötött talajba ásott sírok alakját rajzolta ki, de -jól vagy bizonytalanabbul - a homokba ásott gödrök eredeti formáját is megmutatta. " WICKER Erika 2003. 24. 2 Tekintve, hogy a bácsalmási sírok feltárását csupán 2002-2003-ban végeztük a sír alakját pontosan mutató metszetbontással, a sírformák vizsgálatába is csak az ide tartozó 141 értékelhető sírt vonhattam be. 3 WICKER Erika 2003. 26-28., Uő 2005a.; GAÁL Attila „egyszerű sírnak" nevezi a nem padkás vagy padmalyos sírokat. GAÁL Attila 1982. 162.; A régészeti és néprajzi kutatásban eltér a padkás és padmalyos elnevezés; erre egy korábbi tanulmányban már felhívtam a figyelmet: WICKER Erika 2003. 23-24. 4 Bartha Júlia szíves közlése. 5 KLASS, Rosanna 1969. 214.
